Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek jogosan vagyok elkeseredve?
A történet dióhéjban annyi, hogy egy éve vagyunk együtt a barátommal. Előre leszögezném, hogy az itt elhangzottak közül bármelyiket gondolkodás nélkül azonnal csinálnám fordított esetben-lehet pont ez a baj-..
Most a munkahelyemen teljesen ad-hoc olyan helyzet állt elő szinte egyik napról a másikra, hogy szinte biztos, hogy munkahelyet kell váltanom ha még jövő hónapban is ki akarom fizetni az albérletemet és meg is szeretnék élni.
Keresek munkát, mind jobban fizet mint itt az új felállás holnapra 3helyre is várnak.
Viszont nagyon aggódom, hogy a régi helyemről biztosan nem fogják kifizetni teljesen a járandóságaim, és az új helyen is ugye csak rész fizetést kapok ugye hó elején.
Én jelenleg mindent megteszek, hogy ezt a cirka majdani egy hónapot megoldjam. Jelenleg minden nap dolgozom plusz pénzért de nincs annyi időm, hogy félrerakjam a hiányzó összeget.
Tudom, hogy télen nem rakhatnak ki albérletből...hivatalosan. És a renomémat se szeretném elveszíteni a lakás tulajdonosánál. 5 éve mindig időben pontosan fizetek.
Ezekről tud a barátom, nem várom el, hogy fizesse ki, de kerülhetek úgymond olyan helyzetbe, hogy szükségem lenne segítségre.
Nyilván visszafizetném stb.
Tudja azt is hogy ha kiraknak nekem nincs hova mennem nincs senkim a világon.
És semmi. Ha valahogy szóba jön, mert amúgy állandó feszültség van rajtam a dolog miatt elvicceli vagy olyat ír hogy nem tud mit mondani.
Túl nagy elvárás egy kapcsolatban az, hogy mondjuk : "Ne aggódj ha minden kötél szakad rám számíthatsz" ?
Én kérni nem fogok tőle, és én már ezt rég megtettem volna.
Vagy túl nagy elvárás ez?
Mind ketten 29 évesek vagyunk egyébként
válasza: válasza:Annyit viszont neked kell megértened, hogy a férfiak nem tudnak ilyen hátsó dolgokból olvasni. Nekik konkrét kérésekre, konkrét kommunikációra van szükésgük legtöbb esetben, hogy valamit lereagáljanak. Az én férjem, aki pl. tök sokat segít a gyerekek körül, olyan, hogy ha száz szatyor van a kezemben, és jövök a kapuba, és kinn van a kertben, nem nyitja ki a kaput magától. De a szólok, megkérem egy szóval, azonnal rohan. Most ez egy primitív példa volt, de ez van. És a férjem nem egy ostobenkó, csak férfi. De ez az érzelmi dolgoknál meg sokszor-sokszor így van. Régen: olyan jól esett volna, ha. - mondtam neki. Manapság meg: Tudod, milyen jól esne, ha most ezt és ezt tennéd, mondanád..
Erre amúgy ő hívta fel a figyelmem.
Lehet,hogy azt mondta, hogy senkinek nem adna kölcsön, de az is lehet, hogy te nem vagy abban a kategóriában. Én a helyedben, és a több éves párkapcsolati tapasztalattal a hátam mögött azt tanácsolom, hogy konkrétan, egy mondatban, kérd meg arra, hogy ha ez és ez a helyzet áll elő, legyen szíves neked kölcsön adni X időre Y összeget. ÍGy. Aztán ha erre úgy reagál, hogy teljesen elutasító, akkor én szakítanék is vele. No nem a pénz miatt, hanem azért, amit a többiek is írtak, mert nem számíthatsz rá nehéz helyzetekben.
Persze, ha azt mondja, hogy nem TUD kölcsön adni, mert. az teljesen más szitu. De képzeld, egyáltalán nem biztos, hogy azt fogja mondani, szerintem kölcsön fog adni, ha így megkéred rá. Elég durva lenne, ha mást mondana. Mióta vagytok együtt amúgy?
válasza:Nem röstellem, de férfiként én reagálnék - ha nem is teszik ez a dafke nem kérek mentalitás - valahogy szorult belém annyi empátia, hogy észrevegyem, ha valaki bajban van és segítsek.
Főleg, ah a páromról, kedvesemről van szó - hát attól pár, hogy együtt oldják meg az élet nehézségeit, nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!