Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » A párom már nem akar velem...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

A párom már nem akar velem lenni? Mit tegyek másképp?

Figyelt kérdés

Sziasztok! Nem igazán kértem még itt segítséget, de szeretném olyan embereknek kikérni a tanácsát,véleményét, akik nincsenek ebben benne és nem elfogultak felém, sem a párom felé. A párommal 2-éve vagyunk együtt, nagyon nagy a szerelem, együtt élünk kb a féléves fordulónk óta. Az a baj az anyukájával nem igazán vagyunk jóban..nagyon sokáig próbáltam a kedvében járni, de ő nem szeretne közeledni hozzám. Meg magyarázta hogy mi a baja velem (persze nem Nekem hanem a páromnak) Hogy nem engem képzelt a fia mellé, és hogy tanulok, és még nem dolgozok,csak egy napi 4-oras munkám van az iskola mellett, nem örül annak hogy együtt élünk, annak se hogy eljegyzett a párom (most szeptemberben) a párom megmondta neki hogy ő ezt nagyon sajnálja, de ő engem szeret és ez nem fog változni. Azóta szélcsend van felőle... Viszont folyamatosan lelkiismeret furdolást okoz a páromnak mindenféle dologgal, ellenem. Ezeket én próbálom higgadtan kezelni, itt van egy példa ebbõl: a páromnak nem szokásos a munkarendje. Ő 72-órákat dolgozik egyben, én meg a háztartást vezetem, munka után viszek neki friss ételt hogy láthassam 2percre es rendben legyen neki bent mindene, de sajnos nem mehetek mindig. Az a baj hogy rettentő keveset latom mert 72 utan csak egy napot van itthon,régebben többet volt itthon de most mar nem.. és akkor egész nap alszik. Emiatt nem hibaztathatom, mindent megteszek hogy kényelembe érjen haza.Viszont ha adódik egy alkalom mikor 2napot itthon van, a masik napot szeretném vele tölteni, hiszen szörnyen hiányzik! De az anyukája meg mindig azt mondja neki hogy a kertet meg kell a páromnak csinálnia,meg hogy ő egyedül érzi magát.. ezert elmegy azon a 2.napon es szinte így én nem is látom Őt. :( ( egyébként ők 1-helyen dolgoznak, szinte mindennap látják egymást) Ezért bátorkodtam megkérni a páromat, hogy töltsön velem több időt, nem sokára (1,5 hónap múlva lesz egy egesz jól fizető állásom, és akkor mar jobban fogok keresni mint ő, és ő is elkezdhet tanulni, hogy jobb munkahelye lehessen,munkahelyet válthat) legalábbis addig, addig legyen velem es töltsünk együtt több időt mert szükségem van rà! Erre ő ezt elmondta az anyukájának, hogy bocsi anya most egy kis ideig nem tudok hozzád menni, mert szükségünk van egy kis együtt létre, és az anyukája ezt reagálta: Akkor most engem sza. Rban hagysz fiam, a párod le láncol téged ,kalitkában tart. És a párom most nem tudja mit csináljon... Annyira elharapodzott köztünk ez a helyzet, hogy most sajnos egész nap veszekszünk telefonon és holnap se jön haza hozzam hanem megy vidékre.. :( kezdünk el távolodni egymástól, és nem tudok annyira kibekulni az anyukájával hogy én is velük lehessek mert nem is akarja. Kérlek segítsetek, mi a véleményetek erről? Mit tegyek másképp?? Nem akarom elveszíteni a szerelmemet, de hiába kötök vele mindig kompromisszumot, azt ő sose fogadja el. :(

L/23 F/28



2016. okt. 26. 21:10
1 2
 11/20 anonim ***** válasza:
100%

Ez nem parkapcsolat,hanem kihasznalas. A bsratod kihasznal Teged. Nem erdemes folytatnod ezt a kapcsolatnak nevezett kihasznalast.

N

2016. okt. 26. 23:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/20 A kérdező kommentje:

Kedves 11-es válaszoló!

Azt azert nem hiszem hogy kihasznál, mert azert egy eleg drága szakmához segített hozzá és értünk dolgozik ennyit. Meg azert mindig figyel ram aprosagokkal.. Pl:reggel ő nagyon korán ér haza én meg sose tudtam olyan koran felkelni sajnos.. De mielott lefekudne, hulla fáradtan csinal nekem reggelit, csokit keszit a kis asztalomra egy szep szerelmes üzenettel, csak utana fekszik le. Az igaz hogy nem takarit es talan érzelmileg még nem felnőtt, meg az is igaz hogy nekem nagyon taszító az ő kapcsolata az anyukájával... Em egyszem lány vagyok otthon, 3 bátyám van es anyukámat es apukamat is nagyon szeretem. Sűrűn beszélünk telefonon, nagyon szeretik a páromat, neha atjonnek, neha átmegyünk a párommal mikor kivételesen itthon van, bar inkabb egyedul. Megyek mert o szinte sosincs itthon. De nem. Mindennap, nem minden heten 3x hanem volt olyan is hogy csak 1-x mentem a hónapban mert rettentő sokat kellett tanulnom. De semmi harag nem volt, anyuék direkt nem hívták hogy tudjak nyugodtan tanulni. Mikor elmentünk nyaralni a párommal akkor. Is 3napunk volt csak de anyuék direkt. Nem zavartak, anyósom meg mindennap 3x telefonált. Két külön vilag a kettő. De témára visszatérve inkabb ugy gondolom hogy a párom nagyon sajnálja az anyukáját mert nincsen az anyosomnak párja.. Es hat igy hozzászoktak mar mindketten hogy csak 3-an léteznek egymásnak.

2016. okt. 26. 23:31
 13/20 anonim ***** válasza:
100%
Én úgy gondolom, hogy te egy nagyon normális csajszi vagy csak nagyon sok dologban háttérben maradsz. Párod inkább az anyja felé húz, valószínűleg az anyja egy határozott jellem és tudja irányítani, te pedig egy megalkuvóbb természet vagy. Probléma viszont, hogy párod ezt nem látja és tudod, ha nem látja a hibáját, akkor nem is fog változtatni rajta. Csak azt tudom javasolni, hogy beszélj vele komolyan, mert meg kellene értenie, hogy te mit nem szeretsz, min akarnál változtatni. Sajnos, ha nem érti meg, akkor nem jósolok túl nagy jövőt nektek. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy elég bizarr dolog Valentin napra megajándékozni az anyukáját, az a szerelmesek napja. Talán szerelmes az anyukájába?
2016. okt. 27. 12:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/20 anonim ***** válasza:
Na, beszéltél vele? Mit reagált?
2016. okt. 28. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/20 A kérdező kommentje:

Jaj de aranyosak vagytok hogy várjátok a válaszom, ez sokat jelent nekem, Köszönöm! :)

Igazából leültem vele beszélni, ez először egy nagy veszekedésbe torkollott... És fél attól hogy teljesen lemondok az esküvőnkről. Aztán most azt mondta hogy megpróbál ezen változtatni, és köszöni hogy próbáltam vele normálisan beszélni. Biztos nagyon szívtelen tőlem hogy ultimátumot adtam neki... És ha nem látom a változást akkor nem megyek hozza a szívem teljesen megszakadt amikor lattam hogy mennyire rosszul esett neki, dentényleg nem birom mar ezt így tovább, és nagyon sok bajomat nem mondtam el neki.. Nem is fogom mert annyira nem szeretném szabályokhoz kötni őt, nem vagyok sem a parancsnoka sem a főnöke, hanem a menyasszonya vagyok.. Próbálok megértő lenni, de nagyon sok dolog kiakaszt még. Lehet ez nem normális tőlem vagy az én családi kapcsolatom a hibás, de én gyűlölöm mikor az anyukája és a párom hosszú percekig olelkeznek... Nem nem vagyok féltékeny, csak nekem fura... Meg az is ha az anyukája nem megy ki a szobából amikor a párom öltözik! Meg az is, ha 3-an a tesójával es az anyukájával majdnem 10 percig kört állnak es olelgetik puszilgatjak egymást. Vagy hogy nem olelhet puszilhat meg a párom az anyósom előtt, és hogy amikor a testvére a páromnak otthon van, akkor én nem mehetek be a szobába hozzájuk, mert ők testvérek és nem ronthatom el a közös beszélgetésüket (Ezeket meg akkor lattam tőlük amikor még az anyukája megengedte hogy én is atmenjek hozzájuk) aztán nekem ebből elegem lett és azóta nekem eszemben sincs oda járni. Ezeket az anyósom hoza szabalyba és nem a párom. Lehet hogy en vagyok csak ilyen távolságtartó... Én nem szoktam apukamat olelgetni, adok neki 2 puszit és megkérdezem hogy van. Ha esetleg otthon öltözők át én akkor a fürdőben öltözők ha apa is ott van... Nekem ezek durva dolgok...nekem is vannak testvéreim és azért ha belegondolok akkor 3 bátyám van biztos én vagyok a szemük fénye de nem olelgetnek állandóan, de mindenben számíthatunk egymásra ettol meg.. Nekik felesegeik, gyerekeik vannak, keresztanya vagyok mindkét tesom kislányának( a másik tesómnak még nincs gyereke) es a párom a Keresztapa.. Igazából nem tudom meddig bírom meg ezt így hogy így állnak egymáshoz anyósomék, nagyon panaszos vagyok hiszen látjátok... Másnak nem panaszkodok nem akarom hogy a parom szomorkodjon emiatt de nem hiszem hogy változni fog a helyzet :(

2016. okt. 28. 13:36
 16/20 anonim ***** válasza:
100%
Biztosíthatlak, hogy az a normális, ahogy te viselkedsz a családtagjaiddal, ahogy a párod és a családja, az beteges, nem normális kötődés. Itt neki kell ezen változtatnia, ha veled akarja leélni az életét. Viszont ne engedj az ultimátumból, mert akkor sosem leszel boldog mellette.
2016. okt. 28. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/20 A kérdező kommentje:
Kedves válaszoló! Nagyon drága vagy, és Köszönöm hogy biztosítassz benne. :) csak abban biztos vagyok hogy a helyzet ha kicsit is változni fog, teljesen nem fog. Eszembe jutott tegnap valami es mondtam a páromnak... Hatha ez jot tesz nekünk : menjünk ki külföldre... Én bárhol tudnék érvényesülni a szakmámban, Elég határozott vagyok karrierepitesben , szerintem jól járnánk vele, több penz, tapasztalat szerzés szempontjából, család építés, szeretném ha biztos lábakon állnánk ha egyszer úgy gondoljuk hogy gyereket vállalunk akkor meg legyen mindene.. Plusz kicsit távol lenne tőlük es tenyleg nem elszakitani akarom oket csak meg mutatni a páromnak hogy lehet ugy is kapcsolatot tartani a családjával hogy távol vagyunk egymástól megsem beteges a dolog... Kicsit önálló lenne, tanulna es elvezne az életét, tapasztalatokat barátokat gyujthetne. Na ezt reggel mondtam neki az elso válasza az volt: es mikor jöhetne haza az anyukajahoz? Erre válaszoltam azt hogy mindenképpen haza jönnénk karacsonyokra de nem hiszem hogy többször tudnánk jonni mert draga azért az utazás es azert inkabb gyujtogethetnenk a penzt. Azt mondta hogy minden hónapban haza akar utazni mert egyszer ezt o is mondta az anyukájának hogy jo volna külföldön építeni az életünket, es az anyja azt mondta hogy szó se lehet erről mert ő ebbe belerokkana... Szoval maradunk itthon es inkabb elmegyek erre a magyarországi munkahelyre mert szerintem ebbõl nagyon nagy családi viszály lenne.
2016. okt. 28. 14:03
 18/20 anonim ***** válasza:
100%
Sajnos a párod olyan szinten függ az anyjától, hogy az orránál fogva rángatja. És ami a legmocskosabb, zsarolja is. :-( Nem tudom mi fog ebből kisülni, de kívánok hozzá sok sikert és kitartást.
2016. okt. 28. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/20 A kérdező kommentje:
Nagyon szépen köszönöm a jò kívánságokat! Várok egy kicsit, ha lesz változás akkor nagyon boldog leszek. Ha nem, akkor sajnos nem tudok ennek a kapcsolatnak jót jósolni én sem.. Nagyon szeretem.. De ettől én még szeretnék gyerekeket, egy normális apát... Egy boldog életet és ennél nem kell több. Nincs sok kívánságom és elvárásom.. Nekem is vannak hibám, pl hogy most túlságosan is az erzelmeimre koncentrálok, mert nagyon nagyon szeretem őt és nem akarok szívtelen lenni de talán nem minket rendelt a sors egymásnak ha nem javul a helyzet... Azert nagyon szepen Köszönöm a válaszokat Mindenkinek! :)
2016. okt. 28. 14:35
 20/20 anonim ***** válasza:

Minden ember mas. Amig neked a nem-oleles a normalis, addig nekik az a normalis ha percekig olelik egymast. Ebben nincs semmi gaz, es aki mast mondd, az csak a sajat szubjektiv velemenyet fejti ki es mint tudjuk a velemeny olyan, mint a segg.uk... mindenkinek van de senki nem kivancsi a masera.


Itt nem az a lenyeg, hogy szerintunk vagy szerinted hany masodperces az elfogadhato csaladon beluli olelkezes. Meg az sem, hogy szerinted (vagy szerintunk) mennyire normalis ha az anyja elott oltozik.


Itt az a lenyeg, hogy ezen a kapcsolaton neked NAGYON jol es hosszasan el kell gondolkodnod. Itt nem csak egy fiurol van szo, aki olyan, amilyen, hanem itt egy anyosrol is szo van, akitol a fiu keptelen elszakadni.


Nem az a lenyeg, hogy a fiunak el kell szakadnia vagy sem, hanem hogy TE, egyes egyedul Te, kerdezo, KEPES vagy-e elfogadni ot ilyennek, anyossal egyutt.


Hatalmas valtozasokat ne varj, maholnap 30 eves, ha valtoztatni akart volna, mar megtette volna a 2 ev alatt amiota egyutt vagytok.


Neked kell eldontened, hogy akarsz-e egy ilyen fiuval egyutt elni, hogy tudod, hogy anyos mindig allando szereploje lesz az eleteteknek, es ha neadjist beteg lesz, lehet hogy a ragaszkodasa meg erosebb lesz, meg kovetelozobb lesz a fiai fele, es te peldaul ott allsz szivargo mellel, ordito 2 hetes babyval es uszik a konyha es neki mennie kell mert a mama lazas es hivja ot, es meg te erezned magad rosszul, ha megprobalnad ot visszatartani hiszen a beteg anyjahoz siet. Ezen gondolkozz el, hogy kell-e ez neked?

2016. okt. 28. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!