Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ebben a szinte megoldhatatlan helyzetben mi lenne a megoldás, csak a szakítás? N20+
A következő a helyzet. A párommal másfél éve vagyok együtt. Hónapokat vártam rá az elején, nagyon megtetszett, sose vonzódtam még ennyire senkihez testileg se, és lelkileg is minden rendben volt köztünk. Aztán kiderült, hogy ő falun él...nem éreztem problémának, félig én is így nőttem fel. De aztán kiderült, hogy nem csak kertes ház van, hanem tanya, gyümölcsös, szántóföld, és minden ami kell....Röviden, egy év alatt rájöttem, hogy ő szinte megállás nélkül dolgozik, éjjel nappal, szó szerint, mert olyan a munkája, hogy néha éjszaka is dolgozik. Ha hazaér, akkor pedig a kertben vagy a földeken van munka. Szép lassan rájöttem, hogy mégsem vagyunk annyira összevalók, mint gondoltam. Ő sosem adná el a szülei földjét. Én pedig hiába próbálkoztam, de az az igazság, hogy nem ez az az élet, amit magamnak elképzeltem, sőt, igazából nem nagyon tudnék így élni. És a legnagyobb baj, hogy soha nincs időnk egymásra. Éna klasszikus 8-4 ig munkabeosztásban dolgozom, szinte soha nem találom otthon. Ha hazaér, akkor pedig fáradtam az ágyba zuhan 8 órakor, mert reggel 3 kor már kelnie kell. Mondanom sem kell, hogy a szexuális életünk is olyan, mint az 50 + os szüleimé. Nem mertem ezeket neki eddig ilyen nyiltam megmondani, de utalgattam rá, hogy elhanyagolva érzem magam...akkor együtt tölt felev pár órát...és minden megy a régi minta szerint. értem, hogy ő ebben nőtt fel, ez a természetes neki...viszont én pedig így nem tudok élni :( És gyereket szeretne...de ettől végképp félek, hogy úgysme lenne rá semmi ideje.
Viszont szeretem őt, ő is engem, rengeteget tettünk egymásért. De gondolom, ha így áll a helyzet, nincs más megoldás, mint hogy elhagyjam.
válasza:
válasza:Nem egyezik az életmódotok és az úgymond "életcéjaitok" sem.
Mindkettőtök jobban fog járni mással. Ő is fog találni magának szorgoskodó falusi(?) lányt akivel együtt etetik az állatokat, aratnak, te pedig egy urbanizáltabb férfit akivel munka után bevásároltok, filmeztek, színházaztok, elmentek néha mulatni, este pedig marad idő/erő a testi örömökre is.
Ilyen a világ - van ez így.
De ne "elhagyd", hanem magyarázd el neki mi a helyzet mikor szakítotok - ez sokkal kegyesebb, mintha simán egy szűkszavú "most szakítunk"-al mennél el. (Bár gondolom nem így tervezed, bocsi ha sokat dumálok).
válasza:Szerintem mindkettőtöknek kéne közelíteni, ha valóban az a cél, hogy együtt maradjatok.
Neked a 8-tól 4-ig munka mellett lenne lehetőséged beszállni a gazdaságba, ellátni bizonyos feladatokat - ha van erre hajlandóságod. No és le kéne ülni megbeszélni, ő hogyan tervezi a változtatásokat, ha továbbléptek és családot alapítotok - ha ő is hajlandó változtatni.
Ha mindkettőtökben megvan a rugalmasság, hogy alkalmazkodjon, akkor működhet, de ha csak magadban rágódsz meg itt a GYK-n, abból nem lesz semmi, akkor tényleg max. szakítani tudtok.
válasza:Szia,
én is megértelek. Sajnos nem gondolkoztok egyformán. Neki a munka az első, sajnos ami ilyen "beosztású". Én is vidéki vagyok. Sőt, édesanyámnak is hasonló volt a gyerekkora, mint ahogy te most felvázoltad a párod. De még is éltek, szórakoztak, szerettek. Ez egy más életérzés. Sajnos ezt nem fogod tudni így megszokni. (Ha már másfél év alatt sem ment. Így meg életveszély gyereket vállalni. Akkor a gyerek is így érezné magát.) Nem mondom, hogy nem szeret a párod. DE! Azért ő is nyújthatna kis kedvezményeket. Például párom is műszakolt, és még mellette szereltek. Gondolhatod, hogy én is mennyit láttam őt. De azóta változtatott. Mondjuk a párod helyében én sem adnám el a földet, max csak akkor, ha a (pénzügyi) kényszer rávinne. Ő ebbe nőtt fel, neki ez a természetes. Gondolom te már egy nagyobb "faluban" nőttél fel, más mentalitással. Ő is tudna legalább egy órát rád szánni. (Akár beszélgetés, kártyázás (nekem az tökre bejön, tök sokat tudunk hülyülni), vagy akkor is élhetnétek nemi életet. Az visszahozná a lángot.)
Gondolom, hogy sokat invesztáltál bele a dolgokba, de gondolkodj reálisan. Megszoksz vagy megszöksz, ha nincs kompromisszum. (Főleg, hogy te hagytál fel mindennel érte.)
sok sikert
25L
válasza: válasza:Köszönöm a rendes, megértő válaszokat. Azért ide fordultam, hogy még jobban át tudjam gondolni a dolgokat, illetve hogy a szüleimen kívül mástól is kapjak választ.
Ez az együtt dolgozás jó ötlet lenne, de én meg úgy vagyok vele, hogy nem akarom ennyire feladni a városi életmódot...így mégis csak amellett szavazok, hogy megmondom neki szép finoman, hogy más életet képzeltem el.
válasza: válasza:Hát ez felejtős. Van az a távolság, ami után nincs értelme, se haszna kompromisszumot keresni.
Kedves tőle, hogy próbál tenni valamit, de hát az nyilván ideiglenes megerőltetés, az ő életmódjába az a féle család, amit te gondolsz nem fér el.
válasza:Nem a falu teszi, hiába nőttél te is részben ott fel.
a paraszti élet (semmi lenézés) az olyan.
Kemény, én nem enged egy csomó dolgot, se nyaralás, se szórakozást... aki 3-kor kel, az nem maradhat fent 10-ig.
Az is milyen, hogy nem "mered" mondani a problémádat.
Nem fog ez menni, már ne is haragudj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!