Csak én érzem úgy hogy ezt az egész "férfi irányit" dolgot azért találták ki, hogy a férfiaknak ne kelljen felnőni illetve alkalmazkodni nekik is a párjukhoz?

Az a baj, hogy erről itt lehetetlen normálisan beszélgetni vagy vitázni. Jó páran írtak értelmes érveket, de le lettek pontozva. Ha azt írom, hogy úgy van, amit mondasz, akkor lepontoznak. Ha azt írom, hogy nem, akkor nem. És ha megnézzük a válaszok százalékát, elég sok ember csak jön nyomogatni a kezet. És egyik fél sem fog engedni... Sőt, általában az érvek mennek a kukába és egymás nyakának ugranak az emberek.

De kezdjük az alapkérdéssel: "Csak én érzem úgy hogy ezt az egész "férfi irányit" dolgot azért találták ki, hogy a férfiaknak ne kelljen felnőni illetve alkalmazkodni nekik is a párjukhoz?"

Ezt pontosan mire alapozod? Ha az egyik fél irányít, annak miért ne kéne felnőnie? Aki irányít, általában az nő fel. Alkalmazkodni meg nagyjából mindenkinek kell.

A régi alapvető családi modell valóban az, hogy a férfi irányított. Az őskorban, ókorban, középkorban általában ők keresték a pénzt és tartották el a családot. Régen nem volt divatos az egyenlőség nevében, hogy a nők kovácsnak vagy ácsnak álltak volna.

Pár dologra reagálnék:

" Erdekes h a felmeresek azt mutatjak h a noi vezetok cegei hatekonyabbak :-) "

Láttam ilyen statisztikát és csak bizonyos cégeket néztek, nem az egész piacot. Tény, a szépségápolási és divatcégek általában sikeresebbek női vezetővel.

"Mivel ha a meloben is erzelem vezerel vagyis szereted a melod akkor hatekonyabb kreativabb vagy benne "

A férfiak nem szeretik a melójukat és nem akarnak sikert elérni?

"Úgy is lehet irányítani, hogy nem vállalod a felelősséget. Pl. Ha mondjuk én tudnék egy programot, de máshova kell menni, mint amit férfi mond, aztán ott meg rosszul érzem: Mégis ki vállalja érte a felelősséget és milyen felelősséget vállal? Itt én szívtam meg azt kész......"

Jelenleg olyan lánnyal vagyok, aki ha ő választott, vállalja a felelősséget. De az összes előző barátnőm hisztizett, ha én döntöttem vagy rájuk hagytam a döntést és nem volt jó valami. Az ismerősi körömben is látom, hogy a legtöbb kapcsolatban, ha valami nem úgy sikerül, ahogy eltervezte, a nő hisztizik és a férfit okolja.

"A nőket minden eszközzel rá akarják venni arra, hogy minden egyes nemükhöz kapcsolható viselkedi jegyet vetkőzzenek le, fojtsanak el, stb"

Pontosan mire gondolsz? És kik akarják rávenni?

Sunshinedoll... Rá igazából nem szeretnék reagálni. Az oldalon már vitázott vele boldog-boldogtalan, férfi-nő. Eléldegél a saját kis világában a beszűkült érzékelésével. Egy mondatát emelném ki most: "És egyébként a férfiak hajlamosabbak érzelmi alapon hirtelen döntést hozni, míg a nők jóval megfontoltabbak ezen a téren."

Ezt pl. ő így szépen megállapítja. A valóságban azonban ez egyáltalán nem állja meg a helyét. A kutatások szerint a nők hajlamosabbak érzelmi alapon dönteni, mivel alapvetően is érzelmesebbek. Az evolúció is azt kódolta a nőkbe, hogy pl. a gyermekkel kapcsolatos érzelmek befolyásolják a többi döntésüket is. Konkrétan hormonok is termelődnek a nőknél bizonyos komolyabb stresszhelyzetű döntések előtt, amik befolyásolják a döntés kimenetelét. A férfiaknál ez kevésbé vagy egyáltalán nincs jelen.

'"A nőket minden eszközzel rá akarják venni arra, hogy minden egyes nemükhöz kapcsolható viselkedi jegyet vetkőzzenek le, fojtsanak el, stb"

Pontosan mire gondolsz? És kik akarják rávenni? '

Azt értem rajta, hogy tegyük fel a nők valóban érzelmesebbek, ezt azonban nem élhetik meg, mert mindenki rossz szemmel néz rájuk. Megkérdezel egy férfit, milyen nőt szeretne, első válasz: ne legyen hisztis (második válasz: odaadó - magyarán zokszó és saját igények nélkül kiszolgál). Ne sírjon, ne legyen szomorú, rosszkedvű, házisárkány, ne várjon semmi romantikát, érzelmet, mindent viseljen el mosolyogva és békésen, nehogy a ritka és félénk férfiállatot elijessze békés otthonából. Ha valami nem tetszik a férfiaknak, akkor rögtön jön a: "Biztos megjött neki.", "Hisztis p*csa.", "H*lye femináci, jól meg kéne dugni."... Meg sem fordul a fejükben, hogy esetleg joga van a nőknek így viselkedni. Ha megfigyeled a társadalom folyton folyvást poént csinál a nők jellemzőiből, leszólja őket, gúnyt űz belőlük, megalázza őket miattuk. Sokszor gyakorlatilag szégyelli egy nő kimutatni, hogy milyen. De természetesen ezek mellett persze maradjon ám igazi nő, mert aki elférfiasodik az pfujj!

Ellenben a szegény férfi nem tehet róla, hogy mindenkit meg akar dugni, hogy erőszakos, hogy érzéketlen, hogy nem tud főzni, hogy eldobálja a zokniját, hogy nem tud mit kezdeni a csecsemőjével, mert hát ő - férfi! És aki meg akarja változtatni, az milyen gonosz. Még annyi tisztesség sincs bennük, hogy szégyelljék magukat az ilyen dolgokért, még nekik áll feljebb és tök természetesnek veszik.

#23: Wow. Én elhiszem, ha ezt tapasztalod a környezetedben, de akkor levegőváltozást ajánlok. Költözz el onnét, ahol most vagy és mindjárt teljesen mást fogsz tapasztalni.

"Azt értem rajta, hogy tegyük fel a nők valóban érzelmesebbek, ezt azonban nem élhetik meg, mert mindenki rossz szemmel néz rájuk."

Egy férfit vagy nőt sem ismeretek, akit zavar az, hogy a nők érzelmesebbek. A környezeteben, ha sír egy nő, egyből akad, aki megvigasztalja vagy megkérdezze, hogy mi a baj. Nő és férfi egyaránt. A legtöbb kapcsolatban élő párnál, ha egy nő elérzékenyül pl. egy baba láttán, a férfi megöleli.

"Megkérdezel egy férfit, milyen nőt szeretne, első válasz: ne legyen hisztis (második válasz: odaadó - magyarán zokszó és saját igények nélkül kiszolgál)."

Elfogadom, ha valaki a hisztit az érzelmek megélésének tartja, csak nem vagyok rá kíváncsi. Miért van az, hogy egyes nők az érzelmeiket tökéletesen megtudják élni, sírnak, szeretnek, örülnek, szomorúak, mégsem mondják rájuk, hogy hisztis? Én elfogadom, ha valaki hisztis, de az illető is fogadja el, ha úgy kezelem, ahogy a hisztiseket szokták, átlag életkoruk szerint: Óvodásként.

Cserébe én sem hisztizek, ha menzesz miatt nem lehet szex vagy órákat kell várni egy ruhaboltban.

"Ne sírjon, ne legyen szomorú, rosszkedvű, házisárkány, ne várjon semmi romantikát, érzelmet, mindent viseljen el mosolyogva és békésen, nehogy a ritka és félénk férfiállatot elijessze békés otthonából."

Egy normális párkapcsolatban, egyik fél sem akarja, hogy a másik fél sírjon és szomorú legyen. Egy párkapcsolat nem egymás életének tönkretételéről szól... Vagy te azt szeretnéd, hogy hazamenjen a pasi és rád kiabáljon, hogy sírj? o.O

Én sem örülök, ha a barátnőm szomorú. Szokott sírni. Megölelgetem, megszeretgélem, ahogy a környezetemben minden más pasi. De annak természetes, hogy nem örülök, hogy sír... Múltkor sírt, mert eltörte a telefonját. Szerinted örülnöm kellett volna, hogy szomorú?

A házisárkányokat miért kéne elviselni? Te elviseled, ha a férfi házisárkány?

Romantikus férfiak is vannak bőven.

A nő minden viseljen el mosolyogva? Ugyanannyi nő és férfi várja el ezt a másiktól: Ugyanannyi önző férfi és nő.

"Meg sem fordul a fejükben, hogy esetleg joga van a nőknek így viselkedni. "

Persze, hogy joguk van. A férfiaknak meg jogukban áll, hogy ne foglalkozzanak a hisztis nőkkel.

"Ha megfigyeled a társadalom folyton folyvást poént csinál a nők jellemzőiből, leszólja őket, gúnyt űz belőlük, megalázza őket miattuk. "

Ha megfigyeled, a társadalom EGY RÉSZE mindenből poént csinál. South Park és társai, stand up komikusok. Nőkből, férfiakból egyaránt.

"Sokszor gyakorlatilag szégyelli egy nő kimutatni, hogy milyen."

Akárcsak a férfiak. Nem sok férfi mer sírni.

"Ellenben a szegény férfi nem tehet róla, hogy mindenkit meg akar dugni, hogy erőszakos, hogy érzéketlen, hogy nem tud főzni, hogy eldobálja a zokniját, hogy nem tud mit kezdeni a csecsemőjével, mert hát ő - férfi! És aki meg akarja változtatni, az milyen gonosz. "

Hogyne tehetne ezekről a férfi? Pár itteni elborult az evolúcióra hivatkozva lefeküdne minden lánnyal, de eggyel sem sikerül. Nekik megvan a párjuk: Azok a nők, akik ugyanolyan szinten előadják, hogy joguk van mindenkivel szexelni. Szóval ez elég egál helyzet...

Erőszakos és érzéketlen nők is vannak.

A férfi nem tehet róla, hogy nem tud főzni? Nézd meg a leghíresebb szakácsokat, hány férfi van köztük. Jelenleg pedig több férfit ismerek, aki jó kajákat csinál, mint nőt. A barátnőm azt sem tudta, hogy a prézlibe mi kell, de el sem vártam tőle.

"Még annyi tisztesség sincs bennük, hogy szégyelljék magukat az ilyen dolgokért, még nekik áll feljebb és tök természetesnek veszik."

Tehát, ha én nem tudok komolyan venni egy hisztis nőt, akkor szégyelljem magam? Én kérek elnézést, ha nekem a hiszti helyett az a természetes, hogy harmonikusan neveljük fel a gyereket és nem úgy kell felnőnie, hogy a hisztis szülő miatt egy lelki nyomorék lesz.

Az agresszióról... Valóban, a férfiakra jellemzőbb az agresszió. Főleg a látványos agresszió. A hiszti jelentése tudod, hogy mi? Dühroham. Agresszió-dühroham, eléggé egybecseng. Az ismerősöd, aki üti a szekrényt, dühkezelési problémákkal küzd. Az ismerősöm, aki nő és hiszti közben széttörte a tányérokat, szintén. Mitől is jobb az egyikük, mint a másik?

De tényleg várlak a környezetemben. Ha gondolod, megszállhatsz itt egy hotelban és bemutatlak pár ismerősömnek. Férfinak és nőnek egyaránt.

"Meg sem fordul a fejükben, hogy esetleg joga van a nőknek így viselkedni."

Totál random hülyeségen kiadni mióta van bárkinek is joga? és igen ezt jobb lenne megszüntetni... ezek az érzelmi hullámvölgyek nem jók senkinek... Egy valós sírás vagy hiszti okéé... de amikor hülyeségeken megy az nem..

és ez mi?

"agresszióról szól. Lehet, hogy ők nem sírják el magukat ha rossz napjuk volt, csak jól odabsznak valaminek"

Jó és akkor mi van amikor a nő támad a férfinak cipővel, tárgyakkal... érzelmi ráhatással. Ezekről nem kellene beszélni?

"odaverje a kezét a szekrénybe dühében" Ez nem a férfiakat jellemzi csak egy személyt...

Valamint a kéztörés...

Egy nőt elkapott a hiszti és mit csinált??? Na beleütött valahova kézzel, eltört az ujja és lehetett gipszelni... pedig csak egy hiszti volt...