Ti mennyire fogadjátok meg mások tanácsait a saját párkapcsolatotokkal kapcsolatban?

Gondolatokat, véleményeket szívesen meghallgatok, ha olyan, akkor át is gondolom, de azért alapvetően a magam értékítélete szerint döntök- mert bár kívülállóként lehet, hogy olyan megvilágítást is észrevesz, amit én nem, de a kapcsolatban mégis én vagyok benne, nem látja minden pillanatát kettőnk viszonyának.

Egyébként én elég sok tanácsot, javallatot kaptam arra vonatkozóan, hogy hogyan kell párt keresni (érted, "kell"), hogyan kell viselkedni, stb, de jellemzően akik ezeket az "így KELL jól csinálni) szövegeket mondják, számomra elég hiteltelenek, mert aki a párkeresésre próbált okítani, az közel a 40hez még sosem volt férjnél, gyereke nincs, és bár nem látok bele az életébe, azért az a gyanúm, hogy ha ennyire jól tudja, hogyan kell pasit fogni, akkor valamit mégiscsak rosszul csinált (bezzeg, én gyakorlatilag teljes felnőtt életemet tartós párkapcsolatban töltöttem, a magam borzasztó párkeresési stratégiáival, és valahogy mindig hozzám illő, szerető párt sikerült találnom. hm, valamit tuti rosszul csinálok én is :D ).

A másik meg az a rokonom, aki nagyjából 5 év után elvált, ő a jól működő házasság csínjára akar megtanítani, minthogy ugye én most májusban megyek férjhez, hát tudjam, mitől döglik a légy. De nem ám ilyen alap dolgokat hogy szexeljünk sokat, legyünk őszinték, stb, nem, hanem hogy ezt ne mondjam meg neki, azt inkább így kommunikáljam felé, hogy ne fedje a teljes igazságot, satöbbisatöbbi. Nem is értem, miért ért véget a házassága, komolyan. Ja, de, várj...

Nem azt mondom, hogy én aztán mindenkinél jobban tudom, mert nyilván aki idősebb nálam, többet látott, többet tapasztalt, az valóban tudhat valamit, amit én nem (sőt), csak sajnos az emberek hajlamosak úgy felfogni a dolgokat, hogy ha velük, meg esetleg az őket körülvevő szűk réteggel valami megtörtént, akkor az egy örök érvényű igazság és mindenkivel úgy történik. Igen, még fiatal vagyok, igen, tapasztalatlan vagyok sok mindenben, de azért a fentiek miatt egy kicsit kétkedve fogadok sok tanácsot, bár ismételten, a véleményeket, gondolatokat nagyon szívesen meghallgatom, mert mégiscsak sok-sok év tapasztalata szüli ezeket a legtöbbször, még az is lehet, hogy valami okosat mondanak :)

Az meg, hogy konkrétan így a párkapcsolat mikéntjébe (együtt töltött idő, pl) akarnak beleszólni, az már tényleg a mélypont. Hadd csinálja mindenki úgy, ahogy neki tetszik, azért feltételezzünk már annyi felnőttséget a két féltől, hogy szólnak, ha valami nem tetszik.

Semennyire. Max 1 hónap alatt meglátom, hogy mit kell tennem, gondolkozok eleget így is ezeken.

26/F

Nem igazán szoktam tanácsot kérni ez ügyben. Kéretlenül meg senki sem osztogat nekem tanácsokat a témában, hála az égnek.

Ha kérnék bárkitől is véleményt, azt azért tenném, hogy megfontolhassam a szavait. Ha bárki kéretlenül beleszólna, azzal nem foglalkoznék. Jó, ha egy rossz kapcsolatban vergődnék vagy lennének állandó problémáink valamivel és tízből nyolcan javasolnák akár kéretlenül ugyanazt, akkor azért elgondolkodnék.