Hogyan ne érezzem magam kellemetlenül?

Igazából nem lehet valami sokat tenni.

Én is ilyen vagyok, mint te. Inkább kis csendes, zárkózottabb, a megszokott baráti körrel tudok feloldódni csak.

A barátom viszont az ellentétem, sok barátja van, fiú és lány is egyaránt.

Először próbáltam beilleszkedni közéjük, viszont semmi közös hang nem volt,így inkább hagytam az erőltetést.

Van két fiúbarátja, és nekik barátnőjük, ők elég jó fejek, velük megszoktam már és eltudok lenni, viszont ha nagyobb társaságba megy azokkal az emberekkel,akikkel már egyszer próbáltam barátkozni, nem szívesen megyek.

Általában az van, hogy a barátom nem akar nélkülem elmenni, azt mondja nem érzi jól ott magát olyankor. Így mindig kéri, hogy legyek ott mellette.

Legtöbbször elmegyek, ülünk egy kicsit, próbálok én is bekapcsolódni a beszélgetésbe ritkán. Biztosan ők is egy kis szürke egérnek gondolnak,aki unalmas és csak hallgat.

Már eljutottam odáig, hogy nem érdekel mit mondanak rólam. Ha így hiszik, akkor legyen. A barátom úgy is tudja,milyen vagyok valójában.

Fel is hoztam neki ezt, hogy nem zavarja-e ha ilyen szótlan vagyok társaságban ? Erre megnyugtatott,hogy ne is gondoljak ilyenre, nem érdekli hogy viselkedem, örül annak, hogy vele vagyok, foghatja a kezem.

Azért sikerült megnyugodnom, mert a párom bebizonyította,hogy imád engem és én vagyok az első számára.

Azt kell tenned,hogy minél előbb leülsz vele és elmondod az érzéseidet, épp úgy,ahogy nekünk leírtad.

Mond el mitől félsz, jogos-e, zavarja ha kis szótlan vagy.

Ha szeret, biztosan megnyugtat majd, és eután nem kell aggódnod. Mindig gondolj arra,hogy nem véletlenül van veled!

Sok sikert!:)

Én is így voltam, és az exem a barátait választotta helyettem - az ő nyomásukra.

Ő döntése, csak épp azóta (két év) senkije sincs, mert egyébként egy visszahúzódó, félénk pasas, és egyre inkább magára marad a kapcsolatban élő barátaival szemben.