Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért érzem ezt mindig, ha elmegy csavarogni a barátom?
Már 3 éve vagyunk együtt a barátommal, és még nem lakunk együtt. Velem általában heti 2x, max 3x találkozunk egy fél napra. Ha este ír neke, hogy elmegy a barátaival ide meg oda, van mikor a munka miatt megy el (mert a barátja a főnöke is), de van mikor csak találkoznak a régi haverjaival..és őszintén, nagyon féltékeny vagyok, legszivesebben el se engedném...:(
Én tudom, hogy ő nem csajozik, de a barátai általában szoktak, és nem a barátomban nem bízok, hanem a haverjaiban..
Én nagyon ritkán kb havi szinten talizok a barátnőimmel, többször sose érnek rá, de a barátom meg hetente 2x is lemegy pl "munkaügyben" este megbeszélni a dolgokat...
Nem tudom miért vagyok ennyire féltékeny, pedig tudom hogy valamikor csak ketten a haverjával vannak fent a haverja házában, és csak dolgoznak..de akkor se szivesen engedem el..:(
Biztos velem van a baj, vagy micsoda?
Köszi a válaszokat
23 L
Oké, de ha én nem járok el sehová, ő miért megy el?
nem tud velem itthon ülni a seggén? :D
olyan fontosak a barátai vagy mi...
nem értem ezt..
én imádok csavarogni!!! tényleg folyamatosan mondom a barátomnak hogy menjünk ide, menjünk oda...erre csak azt kapom, oh majd, legközelebb, most nincs kedvem stb...
de persze ha haverjáról van szó, nekik nem mondja azt hogy majd később! na ezért dühitő :)
"Oké, de ha én nem járok el sehová, ő miért megy el?"
Mert az a normális, ha az ember baráti köre, élete, hobbija stb. megmarad attól, hogy párkapcsolatot létesít valakivel. Amikor mi életem párjával összejöttünk, egyikünk se égette fel maga mögött a teljes életét, és lépett szimbiotikus közösségre a párjával. Persze, őrült szerelmes voltam, és ha nem voltunk együtt, hiányzott is, alig vártam a következő randit. De ettől még jól éreztem magam közben, eljártam ugyanoda, ugyanazokkal, mint régebben, ahogyan ő is.
Aztán persze összeköltözés után kicsit változott - pl. ha jelentősen később érünk haza, szólunk, ne aggódjon a másik (amíg nem éltünk együtt, ez ugye szükségtelen volt), és figyelünk arra, hogy egymással is eljárjunk, ahogyan régen, ne csak itthon üljünk és bámuljuk egymást. De a külön programok is megmaradtak, heti többször is: edzeni járunk más-más helyekre, barátokkal találkozunk, családtagokkal, hiszen ezek fontos kapcsolatok, nem érezheti úgy az anyukám vagy a testvérem vagy a régi barátaim, hogy mióta együtt vagyunk a párommal, azóta ők kukába lettek dobva.
Szóval ez szerintem így a normális.
Az más kérdés, hogy ha együtt vagytok, és akkor sem törődik veled. Az baj, de ezt meg kéne beszélnetek, mert simán lehet, hogy ezen változtathatnátok is.
(Te amúgy közeledsz hozzá? Nem kell várni, hogy ő kezdeményezzen, nyugodtan odabújhatsz, megcirógathatod magadtól is.)
Tehát ha te nem mész el, ő se menjen. Ha te nem érzed jól magad, nehogy már ő úgy tegyen, hogy képzeli...
Csak egy csipetnyit vagy önző, hisztis, éretlen kislány. Tényleg csak egy kicsit.
De miért nem mész vele meg a haverjaival? o.O Én mindig megyek a barátommal meg a haverjaival szórakozni, tök jó buli :3
Ez a hozzáállásod, hogy ha te ülsz otthon a seggeden, akkor ő miért nem, elég "érdekes"... Az expasim is ilyen volt, lényegében emiatt is lett vége a kapcsolatunknak, de te tudod, követelőzz csak ha neked úgy jobb :D
Itt most a hozzáállásodról beszéltem, egyébként azt én se értem, hogy veled miért nem hajlandó programot csinálni, de talán nektek kéne leülni megbeszélni őszintén a dolgot, nem idegeneket kéne kérdezgetni :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!