Volt már veletek olyan, hogy jártatok valakivel de megtetszett más is, viszont nem szakítottatok és végül a párotokkal maradtatok?

Az a "baj", hogy mindennél jobban szeretem a barátomat, hiába bánt meg heti 2x valamivel és hiába idegesít ha többet vagyok vele mint pár óra, hiába tudom hogy valószínűleg nem tudnánk az életünket összeegyeztetni később, akkor is nagyon szerelmes vagyok belé.

Egyszer már volt egy olyan kapcsolatom, ahol annyira ki voltam készítve hogy közbe tudott lépni egy másik srác, össze is jöttünk, szakítottam az exemmel.

Na, most az a baj hogy pont az egyik haverja tetszett meg, mondjuk nem olyan közeli haverok. Nagyon jól kijövünk már az első perctől kezdve és ma facen is beszéltünk, és eléggé flörtölget velem, én azért igyekszem nem olyanokat mondani de nagyon bejön. Egy buliban találkoztunk és ott is ölelgetett sokat, mondjuk ez nálam csak ritkán vált ki nagyobb érzelmeket, hogy ölelget egy srác...

A lényeg az hogy elképzeltem, ha esetleg neki nem lenne probléma hogy haverok a barátommal akkor össze is jönnék vele (mondjuk azért is mert pont fasírtban vagyunk a barátommal), de... nem. Ha arra gondolok hogy szakítanom kell vele belehalok már a gondolatba is... Nem tenném meg és remélem nem zúgok bele a másik srácba...

Veletek volt már ilyen, hogy a kimenetel nem az elhagyás volt, hanem megmaradt pillanatnyi fellángolásnak?

21/L