Mennyire előnyös a párunknak megmondani a véleményünket?

Én össze se jönnék olyannal, aki nem maximálisan őszinte és nem mondja el ha baja van.

Egy párkapcsolat alapvető eleme a kommunikáció, hogy ha gondok vannak, akkor azt szépen, higgadtan megbeszélni és megoldani a problémát.

Ha a párom nem mondja el mert "nem szereti a feszültséget", akkor esélyes, hogy felgyűlik benne és egyszerre tör fel minden eddigi sérelem, amit a végén már nem lehet megoldani.

Vagy, ha esetleg egy őszinte beszélgetés alkalmával x idővel később kiderülne, engem nagyon zavarna, hogy a párom nem volt képes megbeszélni velem és inkább elhallgatta.

Ha jól működő párkapcsolatot akarsz, akkor nem takarózol ezzel a "nem szeretem a feszültséget" dumával (ami inkább azt jelenti, hogy félsz elmondani, ha bajod van), hanem higgadtan leülsz a pároddal megbeszélni, mert később csak rosszabb lesz.

Tolerancia nem azonos a konfliktuskerüléssel. Ha te valóban toleráns vagy, akkor elfogadod a párod dolgait, és nem piszkálja a csőrödet. Ha valami piszkálja a csőrödet, de mégsem beszéled meg vele, akkor konfliktuskerülő vagy.

A barátnődnek meg szintén vannak problémái a kommunikációval, ha inkább az elzárkózást (duzzogást) választja a megbeszélés helyett. Egyiktek sem az előnyös megoldásokat választja.

Elhallgatni nagyon nagy hiba... bármit.

akkor nem párkapcsolat, nem tudom mi, de nem jó.

Én az őszinteség híve vagyok, de nem mindenben. Vannak olyan kérdések amiket nem szabad megválaszolni és nem szabad elmondani a véleményedet.

pl.:

Nő: - Nem vagyok túl kövér?

1. számú férfi válasz: - Nem.

Nő: - Te sosem vagy velem őszinte. (ergo bunkó vagy)

Nő: - Nem vagyok túl kövér?

2. számú férfi válasz: - Igen.

Nő: - Szörcs szörcs (itt sír a lány) Te mekkora bunkó vagy.