Ugye annak a kapcsolatnak nincs jövője, amelyikben a pár egyik tagja szereti a spontaneitást és aktív, pörgős életet él a másik otthonülős?

Így van. A nővérem 5 évet bírt a kocka, informatikus férje mellett, míg ő maga egy eléggé bulizós, otthonról eljárós középvezető. Lett egy gyerekük, de annyira mások voltak a vágyaik pl a szabadidő eltöltésére, hogy ez miatt mentek szét főleg.

És tényleg. A mai napig amúgy jó barátok és nincs közöttük semmi konfliktus, jóban vannak, egyszerűen csak nem illettek össze és erre sok idő kellett hogy rájöjjenek.

Már miért ne lenne?

Hacsak az egyiktek úgy nem képzeli, hogy a másiknak kötelessége tökugyanolyannak lennie, mint ő, akkor működhet a dolog.

Sőt, valójában akkor működik csak igazán, ha a felek pont nem másolják, hanem kiegészítik egymást.