Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan NE legyek féltékeny?
Alapvetően egészséges lelkületűnek tartom magam ilyen szempontból, ha néha fel is merül féltékenységi kérdés, többnyire elütöm poénnal a dolgot. Nem szokott köztünk ilyen szinten bizalmi gond lenni, nem látok rémeket, ha a haverjaival iszogat, ha egy-egy ragacs kolléganője idegesít is, tudom, hogy ő nem akar tőlük semmit.
Viszont a volt barátnőjén képtelen vagyok túltenni magam, borzasztó féltékeny vagyok miatta. Eleinte szóvá tettem páromnak, mindig megmagyarázta, szóval már nem szoktam neki szólni, de egyszerűen rág a dolog, és tudom, hogy nem jó.
A csaj kettővel ezelőtti barátnője, sok évig voltak együtt, kapcsolatfüggőség stb, végül párom egy másik nőért hagyta el. A csaj utána megkattant, üldözte, öngyilkossággal fenyegetőzött, minden. Páromnak végül az a kapcsolata bedőlt, utána egy darabig találkozgatott ezzel az exével, mert meghallgatta, tudott neki lelkizni - de állítása szerint akkor se jutott eszébe, hogy visszamenjen, csak jó volt, hogy valaki törődik vele.
Utána megismert engem, a csajt lekoptatta, de az akkoriban is írogatott neki, hogy jajj de szereti, menjen vissza hozzá, sose fogja senki ennyire szeretni, úgyse lesz nélküle boldog, stb. Sokáig ráadásul nem is mondta el neki, hogy mi együtt vagyunk, mert "szegény" nehogy megint megkattanjon és öngyilkossággal fenyegetőzzön.
Akkoriban sokat veszekedtünk is miatta, párom nem értette, hogy miért zavar engem, elvégre nyilván törődik vele, évekig az élete része volt, fordítva meg nem értette, hogy nekem nem az a bajom, hogy beszélnek (én is jóban vagyok exemmel), hanem hogy a csaj rá van kattanva.
Utána végül letisztáztuk, sokáig írogatott neki a csaj, párom meg olvasatlanul törölte az üzeneteit, mikor láttam. Néha szóba került, mondta, hogy még szokott neki írni, de már nem nagyon.
Valamelyik nap viszont mellettem nyomogatta a telefonját a párom (igen, az a hülye face...), és az üzenetei között látszott, hogy nemrégiben beszélt a csajjal. Valami olyasmi volt az utolsó üzenet vége, hogy aggódik érte, vigyázzon magára nagyon.
Nem kérdeztem rá, nem akarok féltékenykedni, viszont borzasztóan idegesít, és nem tudok nem ezen kattogni. Tudom, hogy a csaj bármikor visszafogadná, és borzasztóan frusztrál az, hogy tisztában vagyok vele, hogy továbbra is olyanokat írogat neki, hogy szereti, meg ki tudja még mit. Párom ráadásul az a fajta pasi, aki félreérthetően kedves minden nővel, a csaj meg nyilván ebbe mindenféle jelet lát bele...
Legszívesebben megmondanám, hogy tiltsa le mindenhol, de ezt persze nem tehetem. Ugyanígy nem fogok belemászni a telefonjába, hogy kivel beszél, ahhoz sincs jogom. De megőrülök...
Aki a privátot írta, itt válaszolnék:
Párom NEM tud erről, nem nyaggatom vele, szóba sem kerül a csaj. Pont ez a lényeg. Így aligha marnám el ilyenformán magam mellől ezzel...
A sztoriból kimaradt, hogy azért ez egy hosszabb folyamat, tehát nem ilyen egyik napról a másikra hisztiről van szó. Kábé egy éves sztori az, hogy párom lekoptatta a csajt, és nem nagyon kereste többet, azért is lepett meg most újra a bensőséges beszélgetés, ami feltűnt véletlen.
Talán így érthetőbb, hogy miért pörögtem rá.
Jajj már, nem gondolod komolyan, hogy a párod szánalomból visszamenne ehhez a pszichopatához? Ennél azért nézz ki többet belőle, és magadból, hogy te ennél többet tudsz nyújtani, mint az öngyilkossággal való fenyegetés. Az a legnevetségesebb dolog a világon. Ha meg tudod hogy nem fog vele összejönni, akkor minek féltékenykedsz?
Nekem is van egy exem, aki továbbra is irogat (vagyis mindkét exemmel tartom a kapcsolatot, csak az egyik már túllépett a dolgon, és pusztán barátságból beszélünk, mert hát érdekel, hogy kivel mik történtek). Na de a másik még továbbra is össze akarna jönni velem, nemrég pl. olyat írt (már 3 éve nem vagyunk együtt), hogy nem is köszöntöttem fel a 6. évfordulónk napján. Ezt még a jelenlegi páromnak is megmutattam, és nagyon jót röhögött rajta.
És neki van igaza. Mondta hogy miért legyen feltékeny? Ha olyan hülye vagyok, hogy visszamegyek az exemhez azután hogy megcsalt, nem volt sosem figyelmes velem, stb. akkor meg is érdemlem.
Nézd, féltékenység ide, vagy oda, azért ilyen helyzetben én bizony elbeszélgetnék arról a párommal, hogy biztos, hogy jó ötlet-e egy egyértelműen súlyos személyiségzavaros (nagy valószínűséggel borderline) illetővel kommunikációt folytatnia... mert "meggyógyítani" úgysem tudja, ahhoz szakember kellene, viszont arra tökéletesen alkalmas, hogy bevonja az érzelmi manipulációiba, játszmáiba. Ráadásul szélsőséges helyzetben akár agresszióig is fajulhat a dolog. Nem egy ilyen esetből lett már rendőrségi ügy zaklatás, garázdaság, stb. miatt.
Szóval én bizony elbeszélgetnék a párommal, hogy a saját érdekében nem ártana sürgősen megszakítani a kapcsolatot, és szakemberhez irányítani a hölgyet.
Ez valamilyen szinten az ex hitegetése, hogy nem mondja el neki, hogy vagy neki, nehogy megbántsa, hogy ilyen szinten kifejezi az aggodalmát felé.
Az ilyen szintű kedvességgel és a túl gyakori kapcsolattartással azt hiheti a csaj, hogy még lehet köztük újra valami és soha nem fog leállni.
A pasidnak nem kéne félelelmből és/vagy sajnálatból tartania az exével a kapcsolatot, meg lehet néha-néha kérdezni, mi van a másikkal, de vannak határok és soha nem jó az aktuális kapcsolatra nézve ezeket átlépni.
Szerintem beszélj erről őszintén a párodnak, hiszen a kapcsolatotoknak ez nem tesz jót és a bizalmadat jogosan tépázza meg.
#6 Ezekről már beszélgettünk korábban, illetve még tavaly, amiket fent is írtam. Az volt rá a válasza, hogy azt nem tudja kitörölni, hogy az élete része volt. Nem szereti, nem menne vissza hozzá, mostani eszével jóval hamarabb otthagyta volna, de attól még X év az X év, és emiatt fontos neki.
Ahogy írtam, ezzel nem is lenne bajom, én is jóban vagyok az exemmel. A baj az, hogy ez meg csak táptalaj a csaj téveszméinek. Mindenhol azt hangoztatja a mai napig is közös ismerősöknek, hogy neki élete szerelme a párom, és én elvettem tőle (holott a kettő között volt más kapcsolat), de nem baj, mert ő szereti és majd visszamegy hozzá... Lassan már ott tartok, hogy nem is nagyon szeretnék párom ismerősei szeme elé kerülni, mert ha ezeket hallották, nem akarom, hogy én legyek az aljas ribi.
Állítólag egyébként ezért párom jól letolta őt, de nem gondolom, hogy sok hatása lett volna, elvégre ez fent idézett aggódik-vigyázzon magára szöveg későbbi. (Plusz magától nem is említette, én kérdeztem rá, hogy mit tud róla, arra válaszolta.)
Futólag, mikor szóba került, említettem, hogy ez rám nézve mennyire bántó, de annyi volt a reakció, hogy ő viszont ezt az lesz*rja, mit mondanak mások, nekem is azt kéne. Meg valahogy feszült, ha szóba kerül, nem szeret az exekről beszélni, úgyhogy nem is nagyon szoktam erőltetni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!