Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak? Hogyan tovább?
4 éve élek házasságban egy olyan nővel, aki minden téren különbözik tőlem. Merőben eltérőek vagyunk, ami sok problémát, veszekedést eredményez.
Bármit mondok neki, figyelmen kívül hagyja. Elfáradtam már szépen elmondani neki a dolgokat, mert tizedjére kinek lenne türelme? A nő annyira kicsinált már, hogy a legkisebb dolgokra is robbanok.
Igazából nem lenne gond számomra kilépni ebből, de van egy fiúnk is, akit imádok.
Az asszony felőlem mehetne, de a fiamat nem engedném el.
Mit tudtok tanácsolni ebben az esetben? Szenvedjek tovább egy ilyen kapcsolatban, ami szépen lassan leépít idegileg és lelkileg, vagy lépjek ki, és gyötrődjek a fiam hiánya miatt?
(Leültünk már 653.443.000 x és megbeszéltük a dolgokat, de másnap onnan folytatja, ahol abbahagyta.)
válasza:
válasza:Annyival egészíteném ki a dolgot, hogy én 26, ő pedig 27 éves. Amikor megismerkedtünk, merőben más volt. Igaz a mondás, hogy lakva ismerik ki egymást az emberek.
Jól ismeri a szokásaimat, direkt az ellenemre cselekszik. Ne gondoljatok nagy dolgokra, de sok kicsi sokra megy.
Például az ebédlőasztalra tette a automata légfrissítőt, jeleztem, hogy ne legyen ott, mert ha valakit evés közben lefúj az kellemetlen... Akkor elrakta onnan, másnap viszont ugyanott volt. Ilyen és ehhez hasonló dolgokat nap mint nap már nem vagyok képes szépen elmondani neki, mert mindegy lenne ha a falnak mondanám.
Sokszor érzem magamban azt, hogy megütöm, de az nem megoldás.
Komolyan mondom már nem bírom. Nem tisztel és ezért cselekszik így. A gyanúm szerint csak a pénzért jött hozzám.
Más ember biztos nincs az életében sajnos. Jó lenne ha lenne, legalább megszabadulnék tőle...
Köszönöm a válaszokat.
válasza:Én éltem ilyen kapcsolatban, a végén ő csalt meg, és minden az én hibám volt.
Gyerek ide vagy oda, még fiatal vagy, ne rontsd el az életed!
Ha úgy érzed felesleges, akkor lépj tovább.
válasza:Mondjuk nem értem kristálytisztán, hogy ha téged zavar egy légfrissítő, akkor miért nem teszed arrébb... majd az evés végeztével vissza. Egy kapcsolatban MINDKÉT félnek tudni kell alkalmazkodni, nem csak az egyiknek.
Ami pedig a különválást illeti: az exem is a gyerekre való hivatkozással maradt volna együtt, de én úgy voltam vele, hogy nem szeretnék ilyen családi mintát nyújtani a gyerekünknek! Sokkal jobban jár két kiegyensúlyozott szülővel külön, mint két idegbeteggel együtt. Be is igazolódott: amióta különváltunk, mindkettőnknek sokkal jobb lett a kapcsolata a közös gyermekünkkel, több időnk, energiánk maradt rá, mint korábban. Nagyjából ugyanannyi időt töltünk a gyerekkel (közös felügyelet), de akkor az az idő tényleg minőségi, és amikor a másik van a gyerekkel, akkor meg mindenki éli a maga életét. (Mindkettőnknek van új kapcsolata, az én párommal szoktunk hármasban is lenni a gyerekkel, az exem nem vonja be az új párját, de ez az ő dolga.)
Szóval nem kell feltétlenül gyötrődni a gyerek hiánya miatt, mert úgy alakítod a további kapcsolatot, ahogy szeretnéd. Akár jobb, tartalmasabb is lehet, mint most.
Férfiak esetében inkább az szokott lenni a gond, hogy nem merik felvállalni a gyerekkel járó kötelezettségeket (hogy etetni, öltöztetni is kell, nem csak játszani). Nyilván kényelmes, hogy anyuka mindezeket megcsinálja, és neked csak a pozitívumok maradnak, de valamit valamiért... az exem is képes volt felnőni a feladathoz, mostanra nyugodtan rá lehet bízni a gyereket akár napokra is, képes ellátni teljes mértékben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!