Páromnak van egy gyermeke és vele él. Nem tudom elfogadni . Mit tegyek?

Keress másik pasit. Végiggondoltad már, hogy mikor arról a bizonyos felelőtlen leányzóról fantáziálsz, hogy bár vetette volna el a gyereket, akkor ennek a 17 éves fiatalembernek a halálát tervezgeted, akit a párod valószínűleg szeret? És aki szereti az apját? Te viszont nem szereted igazán, vagy önzésből, vagy az a régi sérülés betegített meg, mikor te bizony megöltél egy hasonló gyereket, "mert még nem volt itt az ideje". Fordulj pszichológushoz.

Egyébként ha a fiú el is költözik 18 évesen (persze miért tenné, hacsak nem tanulni vagy dolgozni megy valahová), attól még az apja fia marad. Ide jön majd haza karácsonykor, ha segítségre van szüksége, és egyáltalán, az érzelmi szálak nem szakadnak el, csak átalakulnak. Sőt, idővel a te párod lesz a fiú gyermekeinek a nagypapája is, te pedig belebetegszel majd a féltékenykedésbe.

Tudod én összetenném a két kezem, ha egy ilyen felelősségteljes férfit találnék aki felnevelte egy futó kapcsolatból született gyerekét. Ha szereted őt, szereted a fiát is. Nem kötelező rajongani érte, de hozzá tartozik és nem kell mást tenned, csak elfogadnod őt.

Ha ezt a férfit akarod,akkor tudomásul kell venned, hogy ő már apa és a gyereke örökre a gyereke marad.

Én elvált anyuka vagyok és nem tudnék soha olyan férfival összejönni aki nem fogadja el maximálisan a gyerekemet. Ha összejönnék valakivel és megtudnám, hogy a pokolba kívánja a gyerekemet, úgy dobnám ki, hogy a lába nem éri a földet.

Nincs még gyereked,nem tudhatod, de egy gyerek sokminden felett áll!! És ha a párod fiatalon ilyen jól kezelte ezt a becsúszott gyerek dolgot, a ti tervezett közös gyermeketek nek is jó apja lesz! És teljesen mindegy, hogy hogyan lett terhes, meg milyen az anyja, a gyerek van és ennyi!!

Ja és helyre kéne valóban dobni az agyad...