Van rá esély hogy belém botlik egy normális férfi?

13:52

ez mind elkerülhető, ha nem házasodsz éretlenül pl. 20 évesen... hogy is jelenthetné ki még gyerekfejjel, hogy míg a halál el nem választ. nem háborogni kéne, és elküldeni a másikat a pitsába, hanem értelmes tanácsokra fordítanád a szófosásodat.

Ez az. Abban, hogy elváltatok mindketten hibásak vagytok. Biztos, hogy a volt férjed bunkó, az alapján, hogy gyermekeit nem látogatja, de erre viszont neked már az elején rá kellett volna jönni. Több év ismeretség és egy háztartásban élés, és az ismeretségen nem a felszínességet, hanem az igazán mélységet értem. Addig nem is lehet házasodni. Ez biztosan kimaradt nálatok, csak nagyon kicsi esélye van, hogy egy tök érett ember szétessen idővel ennyire. És azért mondom, mert ha beléd botlik valaki, aki elsőre tetszik neked, akkor nagy valószínűséggel megint ugyanezt megcsinálod. Nem kell a másikra hárítani mindent, ha eddig nem tetted keresd magadban is a hibát, mert szinte mindig mindkét fél hibás sok dologban. 36 évesen ne várd, hogy beléd botlik valaki, keresd te is, és ne sajnáld az ismerkedésre az időt (36 évesen se), különben pofára esel jó eséllyel megint. És megelőzvén a kifogásokat, elhiszem, hogy nem tizenéves vagy, és gyerekek is vannak, meg stb, de most vagy végigcsinálod ezt, vagy nem lesz semmi. Kérd barátaid/ismerőseid segítségét!

F-22

13:59

Igen, az igazad látszik abból, milyen sok a boldog házasság azok között, akik 30-nál előbb nem házasodtak...

Te egy megkeseredett boldogtalan ember vagy, aki semmit se tudsz az életről.

Kezdem utálni ezt az oldalt. Olyan jó, hogy a kedves kérdező nem is ismer, de azért kioszt, hogy én nem tudok semmit, és egy anonim válaszolgatós oldalon ne válaszoljak az ő kérdésére. Akkor ne írj ide, ilyen egyszerű. Mégis kik írjanak ide? A mindentudó arkangyalok? Mégis miért volt tele a mondandóm azzal, hogy "eséllyel", meg "valószínűleg". Mert persze, hogy nem tudom pontosan mi történt, mert nem vagyok gondolatolvasó. Ettől még leírtam a véleményem. Nem szent írás, hanem gondolkodni való, de látom semmi foganatja, mert ha jól értelmezem mégiscsak időközben fordult ki a férj magából (vagy alapból benne volt a hajlam, csak nem volt felismerve...), de akkor az a kérdés merül fel, hogy akkor ki is engedte, hogy 11 év alatt elromoljanak a dolgok, és erről nem szól a fáma, pedig érdemes lenne gondolkozni rajta, dehát... És sajnálom, hogy vitatkozni mertem, de mindig is rühelltem, amikor valaki az érveim után sértődötten egy-két személyeskedés közben lezártnak tekintette a vitát. Félreértés ne essék, én nem osztani akarlak, kívánom, hogy jobb legyen ezután, de ahhoz szembe kéne nézni a valósággal SZERINTEM, és keresni a hibát magunkban is, és ne ítélj el másokat egy szám miatt, amit a testének életkorának hívnak. És ha netán mégis reagálni kívánsz válaszomra, akkor azt kérlek normális hangnemben, személyeskedés nélkül tedd, mert én csak segíteni szeretnék. Ha azt mondom hibáztál vagy elrontottál valamit, akkor azt nem úgy értem, hogy "te elmebeteg elb@sztál mindent", hanem, hogy tényleg hibáztál, dehát én is hibázok és fogok is, mert nem vagyunk mindentudók, viszont tanulj belőle, de én nem ezt láttam most.

F-22