Egyre jobban kiakadok a barátomra, de ha szóvá merem tenni az már támadás?

Hetente többször találkozik a barátaival, míg velem max heti 1x vagy kéthetente. Értem én, nem akarom eltiltani, támogatom, hogy járjon el mindenhova, de örülnék neki, ha rám is legalább ennyi időt tudna áldozni. Az egyik barátja kedvéért kivett ezen a héten egy szabadnapot, én 2 hete kérem, hogy az évfordulónk alkalmából (ami NEM munkanapra esik) ne menjen be dolgozni, mert ő szerinte szükséges, mert el lesz maradva.

Szóba hoztam kétszer, hogy szeretném ha velem is többször, több időt lenne együtt, mint mondjuk a barátaival. Ezt támadásnak vette, hogy féltékeny vagyok rájuk, el akarom őt tiltani, ne akarjam megszabni, hogy mit tesz szabadidejében. Jól van.

Tegnap be akart menni dolgozni, mert hétfő a határidő. De egy barátja felhívta, hogy találkozzanak, így mára maradt a munka (ma találkozott volna velem), bocsi... Este még felajánlotta, hogy leutazhatok hozzá ottaludni (és reggel munkába menet én is mehetek haza), de akkor már megígértem egy családtagomnak, hogy hajnalban segítek neki, nem szerettem volna lemondani.

Ajánlottam egy helyet jó pár hete, ahova mehetnénk majd a szünetben. Felajánlottam, hogy én állom a vonatjegyet oda (ami drágább), ő meg keressen szállást. Eredmény? Most nekiállt keresni, az összes hotel foglalt, ő nem hajlandó panzióba menni, máshova nem jó. Budapesten nem szeretne maradni, nálam utál lenni, nekem már látni sincs kedvem, mondjuk ő se keres már.

És ha szóvá teszem, akkor már korlátozni akarom :(

Nem tudom mit tehetnék.