Szükségszerű így a kapcsolatunk megromlása?

Mindketten egyetemisták vagyunk, együtt laktunk volna, de végül nem találtunk mindkettőnknek megfelelő lakást ;így kb egy tanévre külön lakunk majd pasimmal.

A baj az volt, hogy ő inkább lakik a város legszélén, ha az olcsóbb - én pedig hajlandó lennék többet fizetni egy belvárosi, vagy belvároshoz közeli lakásért. Szóval ha jövőre egy közös nevező megüresedik, már mehetünk.

Pasim szerint viszont szükségszerű így a kapcsolatunk megromlása, pedig nem lenne máshogy semmi, mint eddig volt: tavalyi tanévben még a szüleinknél laktunk, suli után, szünetben, hétvégén találkoztunk, egymásnál aludtunk. Most ez még ki is bővül, lehetünk egymásnál akár napokat is.

Én nem éreztem magam rosszul emiatt, ma azonban mindennek elhordott, amiért nem vagyok hajlandó 47kg-s nőként egyedül mászkálni a város szélén mert ott lakok, gyakorlatilag megfenyegetett, hogy tönkremegy a kapcsolat, ha nem lakok vele.

Ez tényleg így lesz és olyan elrugaszkodott az én fentebb felvázolt elképzelésem?