Mit tehetnék, ha a barátom mindig érezteti velem, hogy nem vagyok elég okos?

Dióhéjban annyi, hogy nyíltan sosem mondja, hogy buta vagyok, de ha bármiről beszélünk és nem értek egyet vele, akkor mindig vérre megy a saját igazáért és olyan stílusban beszél, hogy mindig idiótának érzem magam, mert neki mindig megvan a válasza, hogy az én nézetem miért nem jó. Soha nincs olyan,hogy mondjuk elismeri, hogy mondjuk ez az ötlet amúgy jó, vagy ez egy jó gondolat (amit anélkül megtehetne, hogy igazat ad nekem). Már úgy érzem, hogy semmihez sem értek, ha bármiről van véleményem az tuti rossz. Beszéltünk erről és szerinte azzal, hogy néha elsorolja, hogy intelligens, szép stb vagyok, meg van oldva a gond. De én nem érzem magam intelligensnek mikor ezen kívül kb soha semmilyen konkrét helyzetben nem kapok megerősítést. Egyedül a főzésnél dicsér meg, de én azt szeretném, ha néha legalább annyit mondana, hogy 'nem értek veled egyet, de szerintem jó a te álláspontod is'. (Ezt is elmondtam neki, de semmi reakció). Ti ebben a helyzetben mit tennétek? Régebben szerettem összetettebb dolgokról is beszélni, de manapság már túl butának érzem magam ehhez. A barátaim mellett sosem érzem magam így, nem értünk egyet mindig, de sose fajul el a dolog és beismerjük, ha egyetértünk akár részletekkel is.