Szerintetek egy nő egy idő után elveszti a nőiességét, életkedvét azért mert nem vesz semmilyen ruhát magának?

?

Ettől sokkal nagyobb értékek jönnek idővel.

Van aki zsákban is szép, vonzó, mások pedig vagyonokat költhetnek rongyokra, mégsem bájosak.

Nőiesség elvesztését sok esetben abban látom, hogy a rossz körülmények, gondok kiülnek a nők arcára, testtartására.

Ettől évekkel tűnnek idősebeknek.

Azok a nők, akiknek keményen kell küzdeni a megélhetésért, férfias munkát végeznek, család fenntartók, megkeményednek a vonásaik, és ettől elveszítik a nőies bájukat.

1-es vagyok, én nagyobb örömöt lelek a babaruhák vásárlásában.

És utálok vásárolni magamnak, nyűg az egész. Inkább eszek egy csokit minden nap. Ebben is több örömöm van mint a ruhákban. Ettől még nőnek érzem magam.

De amúgy szerintem annak, akinek nem telik ruhákra, ettől nagyobb problémái is vannak. Pl ki kell számolni miből főz nap mint nap, ezt valahogy nagyobb gondnak érzem, mint az új ruhát.

Én éltem így, és sajnos a kettő összefügg, egymást gerjeszti. Idővel már teljesen mindegy volt, mit vettem fel, mert minden ruhám tiszta kopott volt. Moshattam, vasalhattam, akkor se voltam csinos. Szép vagyok alapból, de mit sem ér, egy kopott lány után még a munkások se fütyülnek. Pedig ha csinos vagyok, akkor rengeteg bókot szoktam kapni.

Amikor lett megbízható jövedelmem és megpróbáltam vásárolni magamnak, az se ment egyszerűen. Hiszen nem tudtam komplett ruhatárat venni, csak 1-2 ezer forintom volt. De hiába vettem egy szép pólót, ha a farmerom más teljesen kinyúlt és a cipőm is kopott, nem lettem csinos tőle. Jelen tempóban legalább egy év, mire elfogadható ruhatáram lesz - de addigra meg már amit mostanában vettem, jó eséllyel agyonmosott lesz...

Az biztos, hogy az ember kedvét tényleg nagyon el tudja rontani, hogy hiába próbálkozik reggel, esélye nincs csinosan felöltözni.