Mit tegyek az ilyen gyerekes viselkedéssel és túlzott őszinteséggel az anyja felé?

Nekem furcsa lenne, ha valakihez elmegyek kvázi vendégként, és az az illető elmegy otthonról, amíg én ott vagyok. Azt hiszem, ebben az esetben én felállnék, és haza mennék. Legközelebb akkor mennék el hozzá, ha előre megbeszéltük, és ő otthon lesz, otthon is marad. Nem baj, ha a barátaival is el akar tölteni némi időt, csak tudjak róla, és akkor nem megyek át hozzá.

Az is furcsa, hogy az anyját ennyire beavatja a kettőtök dolgaiba. Ha nem tudja meghúzni a határokat, nehéz dolgotok lesz, amikor összeköltöztök.

Jól írják a többiek. Agglegény típus.

26 évesen mindenről be kell számolni anyucinak, elég röhejes, később anyósként is állandó problémáid lesznek vele, ha már most nem tudja megfelelően kezelni az anyjával való viszonyát. Az meg hogy otthagy téged egyedül egyszerűen bunkóság.

Nem az a típus, akivel össze lehetne költözni. Ez valószínűleg csak rosszabb lesz. Eleve már az elképzelhetetlen, hogy ha vendégem van és beállítanának a haverok, ott hagyjam a vendégemet, még akkor sem, ha az mondjuk csak a szomszédasszony.

De tegyük hozzá, ilyen bunkó barátaim sincsenek, hogy ha látják, hogy van nálam valaki, akkor elhívjanak.

A barátod olyan 13-14 éves szintjén áll és nem is tartom valószínűnek, hogy valaha is felnő.

ANYÁD!!! AZTAK...BÜDÖS!

Úristen, mintha exemről olvasnék...Annyi a különbség, hogy ő még csak 19 éves, 18 volt, amikor együtt voltunk, nem 26...

Ő semmit sem beszélt meg velem, mindent az anyjától tudtam meg. Ugye ez a srác vette el a szüzességemet, és utólag visszagondolva amikor még csak petting volt, de azért exem már kívánta a szexet is velem, nem véletlenül kezdett el velem erről beszélni az anyja, olyan ráhatóan...

- Fájt, amikor megujjazott?

- Eleinte igen, de egyre kevésbé.

- Élvezted?

- Igen.

- Akkor szerintem az se fog annyira fájni, ha beléd hatol, szerintem engedd neki, megbízhatsz benne, stb, stb.

Oké, nem bántam meg, hogy vele vesztettem el, mert az ágyban legalább jó volt, ha az élet más területein nem is(+ igazán szerettem... a hülyeségei ellenére is), de így utólag visszagondolva, hogy anyucit is megkérte, hogy hasson rám ilyen téren, elég érdekes... Amúgy izé, az anyja révén abból is a lakásból is lába kelt dolgoknak, de ő legalább nem az én cuccaimat tette önkényesen magáévá.

"Normálisan elmondom neki mi a problémám, erre felkapja rajta a vizet és nem szól hozzám, vagy ha igen, akkor is eljátssza a mártírt, hogy mert ő bármit mond az rossz és semmi se jó amit ő csinál. Elvárja, hogy én kérjek bocsánatot, azért, amit ő rontott el. "

Hidd el, én már másfél napot is pitiztem exemnek olyan dolog miatt, amiben lényegében nekem volt igazam(hülye voltam, érted, #fiatalságbolondság). Nem tetszett, hogy elérhető, és másoknak kommentál, lájkol, nekem viszont nem ír vissza arra, amit kb 7 órája írtam neki, és szépen kértem meg, hogy ez legyen másképp. "Nagyon szeretlek attól még, de nekem ez nem tetszik, mert olyan érzés, mintha nem érdekelnélek, ha még csak annyit sem küldesz, hogy most pill, nem érsz rá. " Válasz: "MI EZ MEGINT? TUDOD MIT VÁGTÁL A FEJEMHEZ?" Majd másfél nap csönd...

Távkapcsolat volt a miénk amúgy, megbeszéltük, utána eljött az utazás ideje(számomra - ő ide nem jött, mert félt az anyámtól.) Na, örültem én is, hogy 6 napot együtt lehetünk, igen, EGYÜTT. Amúgy egyik barátjának kocsija van, sokat jártak le különlegesebb helyekre is, Velencei-tó, Budapest, Zamárdi. Random haverokat is hívtak magukkal(a magtársaság 3 főből áll, és még ezek mellé.) Oké, a 2 legjobb barátja rendes, és a többiek között is voltak aranyos emberek, tehát velük úgy nincs bajom. Inkább exem volt hülye. Na, 6 nap vele, azt hittem, majd engem is visznek(főleg úgy, hogy alig voltunk valahol exemmel, még a ház előtt sem, mert 'jaj, ő nem megy ki, mert fél, hogy rossz ismerősökkel találkozik, akiken felidegesíti magát', hát nem... Sz*rt rám, LoL-ozott egész nap, és este úgy lépett le a haverokkal buliba, másnap meg Balcsira mentek le...Nélkülem. 150 km a lakhelyétől. Marha jó érzés volt! :"D

Persze én ezen hisztiztem(amikor nem volt otthon...TUDOM SZ*R VOLTAM ÉN IS!), sőt sajnos eléggé elszaladt velem a ló, ahogy az összes felgyülemlett fájdalom kijött, igen, itt én hibáztam, de az a lényeg, hogy ezért ő elhagyott engem, mivel 'én nem tudok érett nőként viselkedni.'

Ja, csak nem tudom, ki volt, aki ezidáig tűrt, aki megpróbálta megbeszélni a dolgokat, aki félve, de a párja elé állt a problémájával, felvetésével, és ki volt, aki csak menekült - legtöbbször a piába...

Szóval persze, van ilyen pali, csak gondolkozz el, hogy ez neked megéri-e. A mi kapcsolatunkért is én tettem sokkal többet, én szerettem, de egy ballépésem után elhagyott + mindenkinek azt meséli, hogy én mekkora egy rongy vagyok, és hülye, aki belém szeret. Az, hogy eleve kiírtad a kérdést, azt jelenti, hogy nem érzed jól magad ebben a kapcsolatban. Az meglehet, hogy szereted, de a kapcsolat nem kóser, olyat érdemelsz, aki jobban megbecsül. Fiatal vagy még, simán találsz más párt is magadnak, ennél sokkal jobbat, önállóbbat, férfiasabbat, felelősségteljesebbet. Össze akartok költözni? Hah. Gyerek nem kell? Ha már most ilyen felelőtlen, férjként, apaként milyen lenne? Gondolj bele... Ha egy 15 éves kis srácról szólna a leírás, akkor azt mondanám, hogy 'hagyjaaad, változni fog', de egy 26 éves már nem igen...

Szakíts inkább, a cérna úgyis elszakad egyszer, és ha esetleg te is idegbegyütt állapotba kerülsz vagy ilyesmi, te leszel a 'hülye, hisztis p**sa.' Ne akard ezt...

Az anyához kötöttség nem jó, ahogy az sem, ha ilyenek a haverjai: madarat tolláról, embert barátjáról.

Nyilván attól, hogy az embernek kapcsolata van még a haverok, hobbyk nem kopnak le a fontossági listáról, hanem igen is fontosak maradnak, de a lista élén mindenképp a párnak kell helyet foglalnia. Egy vendéget egyedül hagyni mindig bunkóság. Amikor nem vagy ott, és úgy megy el a haverokkal, nyilván hülyeség beleszólni, de amikor ott vagy, és az van tervben, hogy együtt töltötök pár napot, és abból veszi az időt, akkor egy nyomorult, akivel nem érdemes foglalkozni. Megérted, mert neked is vannak barátnőid, akikkel a csajos napot is tartottad például, de gondolom ha a barátod elmenne hozzád egy délutánra, akár néhány napra, nem ugranál a barátnőid első hívó szavára, hanem megmondanád, hogy bocsi, ez az idő most a páromé, veletek majd később találkozom, amikor ő már hazament.

Ja, ha beszélek erről olyannal, akiben megbízom, és elmesélem, miket csinált drága exem, akkor mindig mondják, hogy 'hú, jól tetted, hogy otthagytad az ilyet.' Én meg vigyorgok igazából, hogy nem is én hagytam ott, hanem ő szakított. XDDD lel.

19/L