Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi állhat az ilyen hirtelen változó viselkedés hátterében?
A barátnőmmel 4 hónapja vagyunk együtt. Egy tanfolyam első napján figyeltünk fel egymásra, és gyakorlatilag az első pár órában már beszélgettünk. Ahogy teltek az alkalmak mindig egymás mellé ültünk, sokat nevettünk, érezhető volt, hogy megvan a köcsönös szimpátia és vonzalom. Pár hét után el is hívtam randizni ami remekül sikerült, hajnalig együtt voltunk, beszélgettünk és csókokkal, öleléssekkel zártuk az estét. Ezt követően heteken át remek volt minden, heti 4-5 alkalommal találkoztunk, remek programokat csináltunk és érezhető volt továbbra is mindkettőnk oldaláról a lelkesedés és boldogság.
Nagyjából másfél hónapja lehettünk együtt amikor egy hosszú hétvégére elutazott várost nézni a szüleivel külfödre. Ebben a pár napban rengeteg fotót küldött magáról és tőlem is kérte őket, hogy oldjuk a hiányérzetet és amikor ideje engedte írt nekem rengeteget, hogy mennyire hiányzom és alig várja, hogy visszatérjen. Viszont mikor hazaért nem éreztem azt a lelkesedést rajta, nem volt annyira mosolygós, vidám, kicsit türelmetlen volt velem, és pár nap után egy találkozónkat azzal indította, hogy nem lesz a kapcsolatunknak jó vége, mert elegem lesz belőle, meg fogom őt elégelni.
Az egészet nem tudtam mire vélni, teljes sokkban voltam, de elmondta, hogy semmiképp sem szeretne velem szakítani, saját magát sem érti de mikor visszatért és találkoztunk furcsán érezte magát mellettem és kicsit bizonytalan. Azt mondta ne aggódjak egy percet sem, volt már vele ilyen korábbi kapcsolatában és idővel el is fog múlni ez az érzés csak tartsunk ki egymás mellett. Így is történt. A következő pár hétben újra olyan lett minden mint korábban, sok közös program, kedves szavak, ölelések, csókok és megtörtént a szex is.
Pár hete azonban nagyon furcsa velem. Együtt töltünk egy hétvégét, együtt alszunk, változatos, közös programokat csinálunk, így laposnak sem mondható a több együtt töltött nap, hozzám bújik, csókokat kapok, dícsér, hogy én vagyok számára a tökéletes, velem képzeli el a jövőjét mert olyan valakire várt évek óta mint én, közös képeket készít velem, rólam, a rólam készült képeket állítja be a telefonján háttérnek, szóval minden hibátlannak tűnik.
Az utóbbi időben viszont egy-egy ilyen hétvége után, mikor vasárnap boldogan, egymást ölelve, jó kedvűen elválunk egymástól és hétfőn este találkozunk, sokszor nem tudok kiigazodni rajta. Látom és érzem, hogy nem vidám, nem mosolyog, nem beszélget velem annyit, feszültnek tűnik. Ha ilyenkor rákérdezek, hogy minden rendben van-e vagy azt a választ kapom, hogy nincs semmi gond és ebből veszekedés lesz mondván miért látok rémeket, vagy próbálja terelni a témát de továbbra sem tűnik lelkesnek. Volt, hogy azért veszett össze velem, mert sokáig bent kellett lennem a munkahelyemen és mikor mondtam hogy kicsit később találkozzunk azt mondta már sok értelme nem lenne hagyjuk arra a napra az egészet, vagy mikor felvettek azon akadt ki, hogy biztos lesz ott valami csinos kolléganő aki majd fontosabb lesz nekem mint ő, úgy hogy szavakkal és tettekkel is kifejezem mennyire szeretem és fontos nekem így ennek alapja sem lehetett. Legutóbb mikor találkoztunk pénteken, minden arra utalt, hogy lesz egy kellemes délutánunk és esténk, írta mennyire várja a délutánt, hiányzom neki, mégis mikor végre együtt lehettünk kedvetlennek, feszültnek tűnt és ő maga hozta fel, hogy az utóbbi időben állandóan idegesnek érzi magát, minden és mindenki idegesíti és nem tudja mi van vele, ő az oka annak is, hogy sokat veszekszünk mert nem bír magával. Elmondta, hogy korábbi kapcsolataiban is előjött ez az érzés, hogy alkalmatlan egy hosszú kapcsolatra, előbb utóbb elkezd feszültséget generálni és ő maga sem tudja miért de jól tudja, hogy akivel együtt van az tökéletes lenne számára mégis képtelen uralkodni magán és elkezdni bomlasztani a kapcsolatot. Próbáltam őt biztosítani arról, hogy türelmes leszek vele és megértő, úgy tűnt sikerül kicsit megnyugodni mégis egyik pillanatról a másikra azt mondta ő neki ez most nem megy, egyedül akar lenni és haza akar menni kicsit megnyugodni. Mivel így nem akartam elválni tőle próbáltam megnyugtatni de tovább gyűrűzött a feszültség és olyanokat vágott a fejemhez, hogy keressek magamnak jobbat mert ő nem alkalmas a kapcsolatra, ő minden kapcsolatát tönreteszi és olyan ideges, hogy ölni tudna. Mivel nem tudtam megnyugtatni mondtam, hogy akkor hagyjuk a találkozót, valóban menjen mindenki a dolgára, erre utánam jött és azt mondta sajnálja, hogy így viselkedik, próbál odafigyelni magára és fékezni magát mégis néha képtelen rá, ne menjek el. Mivel nem voltam nyugodt én sem, így maradtam, átbeszéltük a dolgokat sokadjára, hogy én türelmes és megértő leszek vele, ő pedig igyekszik odafigyelni magára mert fontos neki ez a kapcsolat és jobbat nem is kívánhatna nálam. Utána a nap hátralevő része és a mai nap is tökéletesen nyugodtan telt, sokat nevettünk, közös programokat csináltunk és rengetegszer mondta mennyire imád és szeret és velem szeretne lenni mert nagyon jó velem. Tartok attól viszont, hogy ez a hétvége is kellemesen telik majd, majd nem találkozunk egy napig és a következő találkozónk ismét feszülten fog indulni és telni. Valakinek van valami elképzelése mi lehet ez? Megcsalni nem hiszem, hogy megcsalna, láttam a telefonját amikor mellettem nyomkodta és semmi férfi nincs a facebookos, viberes beszélgetései között, és a legtöbb idejét velem tölti így ideje se lenne mással találkozgatni. 25 évesek vagyunk mindketten
onertekelesi problema
ragaszkodik megis fel h elveszithet
fel h nem eleg jo neked es majd csalodnia kell
ezt csak o tudja megoldani.. de nem lesz egyszeru
ra kellene jonnie h honnan jon ez a problema mert csak igy tud segiteni magan
egyebkent nagyon klassz h igy mellette allsz csak ettol o ugy erezheti tul jo v hozza es megriasztja az erzes...
szerintem ilyesmi all a hatterben
Pontosan az áll a hátterében a dolognak, amit elmondott, nem több vagy kevesebb. :)
A korábbi kapcsolat sajnos sokat nyom a latban, meg kérdés az, hogy kamaszként mennyire volt "pasizós", a tapasztalatlanság is lehet a dologban.
Sajnos én is ilyen vagyok. Fél a túlzott kötődéstől, mert mi van, ha időközben neked eltűnik a "rózsaszín köd", és már vágysz annyira a társaságára, mint most? Erre válasz a balhé és a viselkedése: tüskepáncél. Ha el tud marni maga mellől, akkor nem fog fájni, ha te akarnád elhagyni... ha pedig el tud marni ezzel a viselkedéssel (lássuk be, hosszú távon nem nehéz), akkor az elmélete bizonyított, nem tartottál ki, tehát igaza volt... Ördögi kör sajnos. :( És hiába tudja az ember lánya tudatosan, hogy rossz, amit csinál, a viselkedés ösztönös, és piszok nehéz legyűrni.
Nem benned van a hiba, önbizalom és önértékelés a részéről. Szerintem nagyon jól kezeled a dolgot, kell az hozzá, hogy érezze, tudja, hogy mellette állsz. Most, egy hét, egy hónap, egy év múlva... Előbb-utóbb el fog tűnni ez az érzés a részéről is, ha teljesen meg tud neked nyílni, és akkor a tüskéit is visszahúzza. Tudnod kell azonban, hogy egy hosszú időbe telik, rengeteg kitartásra lesz szükséged.
Bár az én párom lenne ennyire megértő velem. :)
25N
Igen, ez valószínűleg önértékelési probléma és kötődési fóbia. Az, hogy tudja magáról, mit csinál, már egy jó dolog. De hogy képes lesz-e fejlődni, az más kérdés. Valószínűleg ez az elhagyás állhat a háttérben, de lehetséges, hogy korábban is érték már olyan hatások, veszteségek, amik során kialakult benne, hogy ő semmit sem ér, őt mindenki csak elhagyja.
Az a baj, hogy az embernek mindig kapaszkodnia kell valamibe. Mindenkinek kell egy biztos pont - ez általában önmagunk. De ha valakit folyton csak fájdalom ér, ő alapból jónak gondolná magát, mégis sokan belé rúgnak, elbizonytalanodik az ember, hogy mi van, ha mégis ezt érdemli. Aztán könnyű ebbe az állapotba beleragadni, és tudattalanul is mindent megtenni a boldogtalanság fenntartása érdekében. Hiszen ha semmi másba nem lehet kapaszkodni, marad ez, a jól ismert, kiszámítható fájdalom. És máris kialakult az önsorsrontás.
Beszélgessetek sokat, én remélem, együtt is meg tudjátok oldani ezt, de ha komolyabb a sérülése, akkor szakember! Sok boldogságot nektek, nagy mázlija van veled, vagy inkább nagy mázlitok van egymással, csak legyen képes elengedni a múltat! :-) Sok szerencsét és kitartást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!