Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A nők agresszívabbak a párkapcsolatokban?
A családon belüli erőszak témájában a NANE azt írja, hogy 95%-ban férfi az agresszor, de mikor megpróbáltam ennek utánajárni, a Kriminológiai Intézet adatai szerint 30%-ban nő az elkövető. A The Guardian lap szerint Angliában 40% (more than 40% of domestic violence victims are male).
Még érdekesebb azonban a nem fizikai erőszak kérdése, mint pl. kiabálás, tárgyak földhöz vágása, sértegetés stb. Itt 50-60% a nők aránya. A felmérést Tamási Erzsébet kriminológus végezte. Szerinte azért nem ismertebbek ezek az adatok, mert erősebb a nők érdekérvényesítése, könnyebb az áldozatszerepben tetszelegni.
Nektek mik a tapasztalataitok ebben a témában? Elsősorban a verbális agresszióra lennék kíváncsi, a fizikait csak a teljesség miatt említettem.
válasza: válasza:Az 5ös válaszoló összefoglalta elég rendesen, annyival egészíteném ki, hogy azért se reprezentatívak a számok, mert a férfiak elleni erőszakot valószínű kevesebbszer jelentik be a hatóságoknál (és az is tény, hogy a legtöbb családon belüli erőszakot addig titkolják az érintettek, amíg csak lehet nemtől függetlenül).
Erről viszont nem a NANE tehet. De a verbális erőszak és kiabálás szerintem minden párkapcsolatban előfordul 50-50 arányban egy veszekedés során, így nem is nagyon látom értelmét ezt mérni... Ahogy írták, a konkrét fizikai erőszakra élesedik ki a NANE, azért van különbség aközött, hogy anyu vagy apu összetöri a poharat a földön vagy anyu vagy apu odamegy a gyerekhez és ájulásig veri vagy eltöri egy csontját. De ha a kiabálás vagy a pohártörés családon belüli erőszaknak számít, akkor én is ilyen családban nőttem fel...
válasza:A veszekedésekről: szerintem nagy százalékban a nők kezdeményezik, mivel egy kapcsolatban, főleg ha gyerek van, rájuk hárul a neheze, hamarabb kibuknak.
A verekedés más téma, persze lehet, hogy a veszekedés hevében van olyan nő, aki elkezd pofozkodni. Mivel egy nő fizikailag általában gyengébb, mint a férfi, ennek nem nagyon marad nyoma, viszont ha egy férfi megüt egy nőt, annak igen.
válasza:#7, #8 vagyok.
Érdekes, hogy a szátok ízének megfelelő statisztikát felpontozzátok, a másikat pedig le.
Pedig nem a levegőbe beszélek, alá tudom támasztani a 95 %-os férfi házastársi bántalmazást is:
Az írás kicsit hosszú és száraz. Nem kerek 95 % van benne, hanem 94,56%, 94,8%, stb - mivel félévről félévre változik az arány.
De valakinek pedig teljesen felesleges megmutatni akár a leghitelesebb statisztikát is, mert eldöntötte, hogy szerinte márpedig nem úgy van, és kész.
Én elhiszem, hogy másképp van. Támasszátok alá komolyan vehető forrásokkal, akár Takács Erzsébet felméréseivel, akár máséval.
válasza: válasza: válasza:#16, köszönöm :) én is úgy látom, hogy vannak pontozás szempontjából öngyilkos témák, ahol mindenféle válasz rossz értékelést kap, de ez nem tartozik teljesen közéjük.
Most ugyanis az egyik eredményt masszívan lefelé, a másikat masszívan felfelé pontozták, pedig azt hiszem, kábé egyforma súlyú és hitelű mind a kettő.
A linkelt szövegből részlet: „Az OKRI bírósági ítéletek alapján készült felmérése szerint a családon belüli bántalmazások körülbelül 30 százalékában férfi az áldozat.”
„A nem feminista tudományos vizsgálatok azt mutatták, a családon belüli erőszakos cselekmények egyenlően oszlanak meg nők és férfiak között.”
Az adatok nem egyeznek a NANE adataival, ezért tettem fel a kérdést. Fizikai agresszióba beletartozik a pofon, lökdösés stb.
A The Guardian cikk:
angol Wikipédia, a családon belüli erőszak-a férfiakkal szemben
Tamási-interjú: „2005-ben megjelent Bűnös áldozatok című könyvében arról ír, hogy a tudósok is sokszor ideológiai alapon gyűjtenek maguknak statisztikákat, így például a bírósági, rendőrségi statisztikák szerint a nők veszélyeztetettebbek és a férfiak az elkövetők, a szociológiai kutatások többsége szerint a két nem erőszakossága azonos, az orvosi felmérések pedig szinte kizárólag a nők sértettségét mutatják.”
válasza:Érdekes a Tamási-interjú, különböző kutatási területek különböző eredményeire világít rá. Ami önmagában nem baj, csak minél jobban tisztában kell vele lenni, mit mér a rendőrségi kimutatás, mit az orvosi, és mit a szociológiai.
Az OKIT-statisztika nem bírósági ítéletek, hanem a hozzájuk beérkező bejelentések alapján készült, ez is az eltérés okai között lehet.
Amúgy jól mondja #11, diszkutálni tudni kell, mi maradhat rejtve, mi van a számok mögött, mi lehet az oka az arányoknak (pl. gyerekbántalmazás esetén melyik szülő mennyit foglalkozik a gyerekkel), stb.
#14 voltam.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!