Büszkeség vagy boldogság?

nem akartam, hogy ebből vita legyen..

én nem azt mondom, hogy ne legyen büszke, a barátnőm pont azt szerette a párjában, hogy egy nagyon büszke férfi, akinek van tartása, és rettentő akaratos, mindig kiáll a véleménye mellett. ha tévedett tudott bocsánatot kérni, és meg tudott alázkodni mindenki előtt, hogy a szeretett nő megbocsássa a tévedését.

Most először a nő hibázott. A párjának az egyik gyerekkori barátja beleszeretett a nőbe és el akarta őket választani, ezért azt hazudta a nőnek, hogy a barátja megcsalta a volt menyasszonyával, és sajnos még mondott egy halom borzalmas dolgot a férfiról. A nőnek ez iszonyúan fájt, és szó nélkül összepakolt és elköltözött, mire a párja hazaért. Fél évbe telt, mire kiderült, hogy az egész egy nagy hazugság volt, csak össze akarták ugrasztani őket. A nőnek nem volt mersze a volt párja szeme elé kerülni, mert a férfi teljesen összeomlott, - ezt ismerősöktől hallotta. Azóta eltelt 3 év, mind2en próbáltak továbblépni, de egyikük sem boldog, és mind2en a régi szép időket emlegetik folyamatosan, és úgy beszélnek egymásról, mint a Nagy Ő-ről.

Szerintem igenis félre kell tenni a félelmet is és a büszkeséget is, mert a szerelem, a szeretet mindennél fontosabb. Én legalább is azt vallom, inkább haljak meg kevesebb önérzettel, mint magányosan..