Megéri keresni a szerelmet húszon évesen vagy maradjak?

Nyilván megéri keresni!

Egyáltalán miért vagytok még együtt? Keress olyat, akivel boldogan le tudnád élni az életed, mert még a végén gyerekkel a "nyakadon" jössz rá 30-on felül, hogy hoppá, én nem tudok tovább ezzel a férfivel együtt lenni,.,

#4

Szerintem igenis jár mindenkinek a kölcsönös szerelem.

Legjobb érzés a világon.

Ha nem érzed már alig 1 év után akkor mi lesz veled 10,20,30 év múlva...

Szerintem ha ebben a kapcsolatban maradsz akkro az csak egy toplista lesz, hogy na akkor ezek a dolgok megvannak ebben a sorrendben, de hogyha a gyereket meg a házat meg homokozót meg a szilvafát meg a lekvárfőzést leszámítod akkor te nem vagy boldog.

Semmivel nem vagy elkésve 23 évesen.

Szerintem létezik igazi, már abból a szempontból, hogy olyan ember, akivel tényleg mindenben összeillesz, és még az érzelem is benne van.

De ha mégsincs így, ahogy én gondolom, akkor is, személy szerint- főleg ilyen fiatalon- nem tudnék egy olyan kapcsolatban maradni, ami már 1 év után ilyen gondolatokat kelt bennem. Fontos az, hogy jól meglegyetek, meg megértsétek egymást, de szerintem fiatalon és a kapcsolat elején- ahol most vagytok-, ott bőven az érzelmeknek kellene dominálnia.

Én most vagyok 22, ugyanígy arra vágyom, hogy még 30 alatt feleség és anya legyek. Ez nem akadályozott meg viszont abban, hogy amikor úgy adódott, kilépjek egy évek óta tartó, de már régen döglött kapcsolatból, mert oké, hogy ezek a céljaim, de semmire sem megyek velük, ha közben boldogtalan vagyok. A férjnek és gyereknek - SZERINTEM - akkor van értelme, ha mindennek örülsz, és nem csak "szükségszerűségből" van így, hogy hát ezt szeretnéd, van egy időhatár, amit megszabtál magadnak, és ezt be akarod tartani. Igen, tök jó, hogy az embernek vannak céljai, de szerintem az fontosabb, hogy közben boldog legyél. Most az 1 év alatt sem vagy igazán boldog, simán csak langyos pisiben ülsz és elvagy. Közben meg azt számolgatod, hány év múlva lehetne valami jó dolog az életedben. Sajnos úgy érzem viszont, hogy az ilyen langyos pisi helyzet megmérgezi a legcsodálatosabb dolgokat is az életben, mert én bár régóta álmodozom nagy esküvőről, franc fog olyanhoz hozzámenni, akiről nem gondolja azt, hogy ő Mr. Igazi. Utána sanszos, hogy elválnánk, mert idővel vagy neki, vagy nekem, vagy mindkettőnknek jön valaki az életébe, akiről úgy érzi majd, hogy a fenébe, ezt a 3 évet még igazán megvárhattam volna az esküvővel.

Szóval, összefoglalva: fiatal vagy még ahhoz, hogy ennyire tárgyilagosan és célirányosan maradj benne egy olyan kapcsolatban, ami nem felel meg teljesen az álmaidnak. Én hiszek az igazi létezésében, egyelőre úgy érzem, hogy meg is találtam, de ha véletlenül kiderül, hogy mégsem? 30 után sem áll meg az élet. Vagy csak én vagyok naiv, és 30+ az emberek már következetesen a temetésükre készülnek? :D