Na most mit javasoltok ebben a helyzetben?

Szűz voltam,szingli voltam,magányos típus vagyok régóta és meg is szoktam a magányt. 6 évig voltam családon kívül teljesen magányos 13-19-ig.De ha teljesítménykényszer van akkor olyan depressziót okozott hogy nem tudtam teljesíteni a suliban. Szerencsére fősulin mindig megtaláltam a magam emberét.Most épp friss párkapcsolatban vagyok de az elején elromlott kicsit a dolog. A párom megszerettem rendes srác de sokszor megbántott. Először kételyeket ébresztett bennem mert más nőkről beszélt bár negatívan az igaz, de az nem javít a helyzeten azt állította ,hogy komoly kapcsolatnak akart akkor is már de nagyon látszott hogy nem így gondolja, nem nyűgöztem le mert észrevette a hibáimat is túlságosan. Meg kérdeztem a szocializálódási gondomról és azt mondta lehetnék érdekesebb is. Mostanság meg szóbahozza hogy amúgy az exe az érdekes volt és nincs szüksége erre mert az azt jelenti hogy gond van a nő fejében meg nem jó ha aggódni kell a nő miatt hogy képbe kerül más stb. Amikor kitettem neki mindent akkor megtalálta mi a hibám. De amik nagyon fájtak amikor kételkedtem ,aggódtam lehordott mindennek ebből hiszti volt mert nem ad abban sem igazat amiben igazam volt igazából semmiben meg nagyon rossz érzés mikor aggódsz mert nem kaptál megerősítést és akkor lehordanak miatta. Utána persze dühös lett mintha én lennék a rossz mert kötődtem és ezért aggódtam még csúnyábbik jelzővel is illetett az egyik hisztim után mert gyanúsítottam hogy nem szeret. Nekem megerősítés kellett volna de nem értem el nála. Na meg korlátozó viselkedés nyomokban jellemző rá.Mivel nem tudtam meddig viseljük el egymást nem mondtam még el otthon.Aztán most azzal jött hogy készüljek úgy hogy ha elmondom akkor ő kijelenti majd anyáéknak mikor jöttünk össze.Na most anyukám allergiás az őszintétlenségre de nem lehet mégse mindent az orrára kötni azonnal(párkapcsolatban csak a komolyakat akarom elmondani) De ha ő ezt tenné csinálna nekem ezzel bőven cirkuszt.Szerinte ezek a dolgok amiket felhoztam neki nem is problémák ezek hülyeségek.Meg kiparodizálta az aggódásom is mintha tényleg én lettem volna hülye miatta. Ha az is voltam szerintem nem szép dolog az ilyesmi.Annyira megbántott ezekkel hogy én kiábrándultam belőle nyílt célzásokat tettem a szakítás irányába már többször de mindig ledumált ja és utána ismét kiparodizált valamiért.Amúgy rendesnek rendes meg ajándékot is kaptam tőle néha pl nemrég május kosarat de ezek nekem nagyon rosszul estek és amúgysem tudok olyan kapcsolatban lenni ahol nekem semmiben nincs igazam.Na meg ilyeneket is mondott hogy más pasi nem foglalkozik ennyit a nőjével meg dobott volna a hiszti miatt meg milyen nem korrektek más pasik lehet igaza volt, mert sokat beszél velem több órát bár velem az előző is annyit beszélt akit hamar dobtam.Nekem ebből az jön le hogy burkoltan leszól főleg mikor a jogos aggódás miatt még leparanoidozott. Nem paráztam semmitől max úgy éreztem a dolgokat. A kapcsolat elején is vágott a fejemhez dolgokat még egy db kiakadásom nem volt de azzal jött hogy nem mer tőlem kérni semmit. Már nem szeretem őt úgy érzem és kérem vissza a magányt. Ilyen mennyiségű tanulás mellett (mert elcsesztem az egyik félévem a depresszió miatt) nincs is idő normális kapcsolat építésre ha nem lakik helyben az illető.Ugyanakkor lehet bennem van a hiba mert lehet túldramatizáltam a dolgokat meg túlságosan hozzászoktam a magányhoz.Igazából már nincs kedvem szeretkezni sem vele. Pl először kedvem volt az ő részére az orálhoz már utálom mert valahogy kijönnek a rossz érzések. Nem követett el ellenem semmi súlyosat tudomásom szerint, bár gyanakodtam h csal engem de nem találtam bizonyítékot meg lehet bennem volt a hiba de gyakorlatilag mintha megutáltam vagy undorodtam volna tőle mert nem értette a bajom és nem is akarta.