Szeretnék szakítani vele, de félek néhány dologtól, mit tegyek? 19F

Több, mint 1 hónapja vagyunk együtt. Az eleje nagyon döcögősen ment, de mára már felszabadultam én is, mert nekem ez az első párkapcsolatom, neki már volt több is. Az elején kis komoly, jólelkű, szerethető lánynak tűnt, szerethetőnek most is szerethető, igaz én kedvelem, de az, hogy szeretem, az túlzás. Ő már bevallotta, hogy szeret, én nem tudom kimondani, nem akarok a szemébe hazudni. Tehát az elején mást mutatott, mint amilyen. Már kibújt a szög a zsákból. Az elején nem csinálta, mikor még csak találkozgattunk, randizgattunk, most már simán szemetel, káromkodik, nagyon csúnyákat, amikért rá is szoktam szólni, de semmit nem használ. Az egész kapcsolatunk annyiból áll, hogy találkozunk heti 3-4x, feljön hozzám, smárolunk, eszünk, kikísérem a buszhoz, hazamegy. Beszélgetni érdemi dolgokról, egymás érzéseiről nem szoktunk. Ő még igazán nem is adott nekem semmit, én vettem már neki minden fajta dolgot, kajától kezdve headsetig, bérletig mindent, mert úgy gondoltam, hogy jól esik neki. De sosem szeretném számon kérni, hogy miket adtam neki, mert nem kért tőlem semmit, csak egy idő után feltűnik az, hogy ki-mit és mennyit adott. (Mondjuk az is igaz, hogy ők nem élnek olyan anyagi körülmények között, mint mi.) Az elején rengeteget bókolt, ma már egy árva bók sem jön ki a száján. Finoman megkértem, hogy fesse már ki kicsit a szemét feketére, ha velem van. Egyszer csinálta, akkor sem látszott semmi. Mondtam, hogy hagyja meg az eredeti haját, erre minden nap kivasalja. De nem utasítottam, csak megkértem, mert kíváncsi vagyok.(Igen, vagyok, még mindig, de hiába, nem teszi meg, pedig mondtam már neki, hogy most sem csinálta meg amire kértem.) Jó, ez most hülye példa, de lányok, ti, ha egy olyan fiúval találkoztok, aki tetszik, vagy netán még együtt is vagytok, akkor leborotváljátok a lábatokat, ha van rá esély, hogy látszani fog, ugye? Mert észrevettem múltkor, hogy szőrös neki, ami kicsit undorító volt, mert vastag, fekete szőr van a lábán. Jó, most ez ilyen hülye dolog, de na, nem tehetek róla, hogy nem izgulok a szőrös lábakra, vagy legalábbis nem tartom "semlegesnek".. Ez mintha kicsit igénytelen dolog lenne, úgy gondolom. De kövezzetek meg, ha túlzok!

Összességében több jó pillanatunk volt, mint rossz, de szerintem az lenne ennek az egész járósdinak a lényege, hogy mind a ketten érezzük magunkat nagyon jól, ne pedig furán, mint én. Az lehet, hogy neki megfelel ez a helyzet, de nekem ez olyan, hogy most van egy barátnőm és ezt elmondhatom, de más semmi extra nem jár vele. Az elején jobb embernek gondoltam, külsőre tetszik, de nem tudok csak a külsejébe beleszeretni. Arra is gondoltam, hogy ő amúgy nem is szeret engem, mert akkor kicsit többet adna valamilyen formában, nem fejezi ki a szeretetét. Én kifejezném, ha lenne mit, de még így is többet adtam neki, mint ő. Tehát ez most így hülye helyzet, nagyon félek attól, ha vége, akkor rosszul fogjuk érezni magunkat, főleg tőle félek, hogy nagyon megszeretett, aztán ki tudja mit fog magával kezdeni. Amúgy sok fiú legyez körülötte, szakítás után már másnap lehetne valakije, ebben biztos vagyok. Attól félek, hogy hogy fog reagálni, ha most elmondom neki, hogy én nem vagyok/ nem tudok szerelmes lenni, ez így pedig csak olyan dolog, hogy együtt vagyunk és semmi más. Én nem akarok vele rosszba lenni, sőt, felőlem legyünk barátok, csak félek, hogy nagyon bedepressziózna, meg attól is félek, hogy én is, habár nem sokat fogok veszíteni.

Amúgy terveztük, hogy lefekszünk egymással, az egyetlen barátom is mondja, hogy "húzzam már meg", de nem engedi a lelkiismeretem, hogy lefektetem, aztán később szakítok, mert nem vagyok szerelmes, ez így nagyon mocskos húzás lenne, szerintem. Mellesleg szüzek vagyunk, de engem ez nem érdekel.

Mi legyen szerintetek? Már ezen agyalok lassan 2 hete..