Férfiak! Volt már olyan hogy büszkeségből nem vallaltátok az érzelmeiteket?

Szóval, 36 éves nő vagyok, van egy férjem és egy szeretőm...a szeretőmet szeretem, és nekem minden mozdulatából,szavából úgy tűnik,hogy ő is így érez irántam. De mindig hangoztatja,hogy neki én csak szexuálisan kellek, és nem akarja hogy egy család miatta menjen tönkre.Kb 50-szer szakítottunk 2 év alatt de még mindig ugyanott tartunk: nem bírjuk elengedni egymást,hol ő jön vissza,hol én megyek.Közben folyamatosan bántjuk egymást,szenvedélyesen veszekszünk,sértegetjük egymást. A kérdésem tehát hogy nektek,férfiaknak,fiúknak volt e már olyan hogy azért nem vallotok szerelmet mert nem tetszik nektek a szerető illetve a 2. hely? Én őt választanám a férjem helyett ha kimondaná hogy engem akar.