Fontosabb a párom, mint a család?

Szerintem ne áldozd be a meglévő életed egy új, bizonytalanért. Az is lehet hogy fél év múlva már nem lesztek meg ilyen jól, és akkor mi lesz veled?

Próbálj hatni a barátodra, hogy az lesz nektek HOSSZÚTÁVON a legjobb, ha mindketten elvégzitek az iskolát és lesz valamilyen diplomátok/szakmátok és biztos állást tudtok vállalni. Ha tényleg szeret és fontos neki a kapcsolatotok, akkor be fogja látni, hogy mindkettőtöknek tanulni kell, hogy később ne legyenek (akkora) problémáitok az életben.

Szia!

Először is kezdjük azzal, hogy 16 éves vagy. Gondolom ez a nagy szerelem, az első, az igazi meg még sorolhatnám rá a számtalan szebbnél szebb jelzőt. Hidd el nekem, hogy hiába gondolod úgy, hogy ez most örökké fog tartani, nem fog. Valószínűleg egy idő után úgyis vége lesz, mert vagy jön valaki más neked vagy neki, vagy elmúlik a szerelem vagy akármi közbe jöhet. Fiatal vagy még, hogy azon gondolkodj itt van életed szerelme meg stb. A kérdésedre pedig a válasz..: Mit gondolsz? Mit csinálnának a szüleid ha a 16 éves lányuk elszökne? Hívná a rendőrséget, a barátodat akár le is csukhatnák meg stb gyönyörű következmény. Akarod ezt? Gondolj csak bele abba, hogy ha ennyire érdeke a párodnak az, hogy elrángasson otthonról, és még azt sem képes megérteni miért vagytok távkapcsban.. akkor tényleg annyira szeret mint állítod? És ha el is szöktök.. miből fogtok élni? Neked még egy érettségid sem lesz aranyom, nem hogy munkád. Meg ha ne adj isten van pénze, akkor miért nem ő költözik közelebb? Neki ott a családja és nem akarja elhagyni? Akkor te miért tennéd? Gondolkozz légyszíves, rendben? Na meg.. elmész.. szétmentek, összevesztek, netán lesz valami bajod, mit teszel? Anyukádékhoz nem biztos, hogy visszamehetsz, hisz úgy döntöttel választod a bizonytalant a biztos helyett. A család mindig fontosabb. Ők mindig ott lesznek melletted, hidd el, még akkor is ha számtalan rosszat követsz el.

Nem buta se nem kioszto választ nem adok! De örülni nem fogsz!

Nagyon szép ez a rózsaszin köd, DE!

- CSAK 4 hónapja ismered!

- Türelmetlen, nem birja a távkapcsit?

Elgondolkodtató!

- Messziröl jött ember azt ír amit akar!

Ne hagyd magad elvarázsolni a

szépszavakkal!

- Valóban ott a sulid.

- És a szülők! Mérhetetlen fájdalmat

olyan embereknek akik szeretnek.

A pasi bármikor bármit megtehet veled,

elhagyhat, stb.

A szüleid mindig ott vannak ha baj van!

A szeretetük biztos, míg a pasié ...

- Végül de nem utolsó sorban!

Kérdezd meg az embereket! Hányan

szavaznak arra, hogy benne van a

pakliban?

- Rossz kezekbe kerülsz.

- Visszaél a naivságoddal.

- Lanyokkal kereskedik, v. te keresed

meg a pénzt valamelyik út mentén.

Ne akarj szökni kérlek szépen!

#5

Ne menj bele kérlek mégis!

Ez amiket fekvázoltál olyan mint a kutya vacsorája! (Bizonytalan!)

Ott folytatod a sulit? Vagy tudod vagy nem, esetleg nem nézi jó szemmel. 13 éves korod óta barátod? 4 hónapja jártok?

Mindezt távkapcsiban?

Nekem valami nem kerek a sztoritokban!

De elöbb végezd el a sulit a lakhelyeden!

Ha egy idősebb fazon lenne megértem a szülőket. De valamk nyomos érvük biztos van a srác ellen. Hol lakik a srác hogy nem jött azóta össze senkivel? Nem bántani akarlak. De itt valami sántit, nyugtalanit. Sajnos jók szoktak lenni a megérzéseim. Ő biztatott a szökésre?

Akkor pláne!

Ha rájössz hogy átvert, hogy nézel a szüleid szemébe?

Figyelj Kicsilány! Két dolog:

1. Ha ez a fickó annyira szeretne, akkor nem kérne arra, hogy menj. Ugyanis pontosan tudja ő is, hogy egy 16 éves lánynak a családja mellett van a helye. (Egyébként is, ha ennyire türelmetlen miért nem költözik ő? 18 éves, dolgozik = iskola már nem köti, akár meg is tehetné.) Lehet, hogy orbitális szívás a távkapcsolat, de ha a legjobbat akarná neked, akkor biztatna, hogy ha kell a csilláron lógva is kibírjátok azt a 2 évet.

2. Ha annyira fontos lennél neki, akkor azon dolgozna, hogy elfogadja őt a családod, nem pedig felesleges feszültségek generálásával.

Ha engem kérdezel, ez a fickó vagy nagyon önző vagy nagyon buta, de az biztos, hogy értelmes ember ilyennel nem kötné össze az életét.

26N - 3 éve távkapcsolatban

Szerintem teljesen korrekt, normális tanácsokat adott mindenki. Most ott vagy, ahogy mondani szokták "édes kis tizenhat éves" a leszebb kor kezdetén. Most még akar, de esetleg majd össze jön valaki mással és akkor mi lesz? Eltoltad örömtli percekkel a sulit és az egzisztenciálisan valakivé válás lehetőségét, az iskolát, ahol megszerezheted az alapokat, a papart, amivel majd talán kereshetsz munkát majd még felnőttebb korodban.

Ha külön költözöl, akkor úgyis lehet arra készülni, hogy jönnek az élet nehézségei. Pár év együtt és jobban megismeritek egymást aztán jönnek a viták, a megélhetési nehézségek. Munkát kellne találnod, de nem vesznek fel legfeljebb közmunkára, mert nincs meg a végzettséged hozzá, mert abbahagytad a sulit és tervezted a folytatást, de az első két és mégg aranyélet és akkor kinek van kedve iskolába járni..? Mire rájössz, már késő elkezdeni tanulni.

Szerintem ha szeret akkor ő majd alkalmazkodik a lehetőségekhez amivel nem teszi tönkre a Te lehetőségeidet. Ha nem, akkor majd jön más.

Egyébként miért nem akarják elfogadni a szüleid őt?

Olyan lepukkant típus? Züllött a fiú? Iszákos? Narkózik esetleg? Közönségesen beszél? Milyen a családja, a szülei?

Valami oka van ha nem szertik. Megláthattak benne valami rosszat, valami nem kívánatosat. Nem mondják, hogy miért tiltják tőled? Mitől tartanak?