Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha figyelembe vennéd, eddigi életed, minden negatív és pozitív történését. Fájdalmat, bánatot, gyűlöletet, monoton életet, egyhangúságot, kilábalhatatlan szürkeséget. (? )
Szeretetet és boldogságot, vidámságot, meghitt, örömteli élettörteseményeket, boldog és boldogtalan perceket.
Mi lenne, ha ezt élted volna, több tíz éven keresztül, és jött volna valaki, egy ember, aki kihúzott téged ebből, egy lány, vagy egy fiú aki beszínesítette az életedet, ízt, és színt adott a kopár, sivár, egyhangú életednek, de elvesztetted, és soha többé nem lehet újra a tied.
Ha előre tekintesz a jövőben, és tudnád, hogy soha az életben, nem lesz még egy ilyen lány/fiú, aki ilyen szeretetet és szerelmet tudna adni neked, illetve váltani ki belőled.
Tudva, tudván, hogy hiába fog jönni más, hiába lesz más szerelmed, örökké csak ő utána fogsz sóvárogni, ö iránta fogod a legerősebb érzelmeket érezni, mikor már feleséged vagy férjed lesz, és gyerekeid is, és mikor rá gondolsz, érzed, hogy mindent eldobnál, pénzt, életet, gyereket és feleséget/férjet, családot, és szaladnál hozzá, ha azt mondaná, jól van, gyere, próbáljuk meg.
Mind ezek tudatában, hogy az életed hátralevő részében, nem lesz még egy olyan ember a földön, aki képes lenne kihozni belőled azt a fenséges, önnőn, mindenség vággyal teli érzést, tudva ezt.
Te tovább élnéd így az életed?
Szenvednél, sóvárogva, szomjazva, azután a valaki után?
Vagy inkább, csak hallgatnál, és megpróbálnád túlélni a napokat, belemennél egy "kényszer kapcsolatba" csak azért, hogy ne legyél egyedül, és, hogy legyen melletted valaki?
Meghazudtolnád önmagad, felvennéd az álarcot, és adnád a "párodnak" a boldog embert, aki a legboldogabb.
Vagy hangot adnál az érzéseidnek, és végeznél magaddal?
Te melyiket tennéd, melyiket választanád, tudva azt, hogy a hátralévő életedben, csak is a volt barátnőd/barátod után fogsz, minden szerelmeddel és szereteteddel vágyakozni, éhezni, sóvárogni, úgy, hogy tudod, míg élsz, álarcot kell viselned, műmosolyt kell felvenned, hazudnod kell, hogy szeretlek, hazudnod kell, hogy boldog vagy, hazudnod kell, hogy egyet akarsz, hazudnod kell ha azt mondod, "csak téged akarlak, csak téged szeretlek".
Te melyiket választanád...élnél így...vagy inkább végeznél az életeddel?
válasza:Mi ez, irodalom házi? Most komolyan, végigröhögtem ezt a kérdést xD.
"Mind ezek tudatában, hogy az életed hátralevő részében, nem lesz még egy olyan ember a földön, aki képes lenne kihozni belőled azt a fenséges, önnőn, mindenség vággyal teli érzést, tudva ezt." Miii??
A kérdésre a válasz: én inkább végeznék az életeddel.
válasza:Nem tudom mit írhatnék. Írhatnám, hogy fiú, "férfi" vagyok, embereljem meg magam, legyek férfi, álljak talpra, stb... De nem megy, próbáltam ismerkedni, össze is jött 1-2 lány, akikkel "jártam, járogattam", 1-2 hétig tartottak, mert igaz, fél éve kb annak a dolognak, hogy "vele" vége lett, de volt néha, hogy azt az 1-2 lányt, az ő nevén hívtam őket. Nem látok, nem hallok, csak ő van a szemem előtt, így fél év távlatából is, semmi sem változott. Jobban szeretem és akarom őt, mint bármikor.
Vagy azt akarjátok mondani, hogy 10, vagy 20 év múlva könnyebb lesz, most szenvedjek, meg sóvárogjak addig?
Ember ezt nem bírja huzamosabb ideig.
Véges az ereje...
Nem rinyálni akarok, csak a száraz, nyers tényeket írtam le, amit tényleg, legbelül, és a legtisztábban, legerősebben érzek.
válasza:Én nem ölném meg magam. Pont azért amiért most sem ölöm meg magam. Vannak emberek, akik szeretnek, testvérem, szüleim, és nem alarok nekik fájdalmat okozni, továbbá társadalmilag hasznos tudásom van, amivel potenciálisan sok embernek segíthetek.
Egyébként én cserélnék veled, neked legalább jutott a viszonzott szerelemből, én azt sem tudom, mi a szerelem, csak azt tudom mi a magány.
válasza: válasza:Értem.
De hidd el, én is sokáig voltam magányos, tudom milyen érzés. Kiszipolyoz, a végén már magadat is gyűlölöd, megveted, undorodsz magadtól is, pontosan tudom milyen.
Aztán, kaptam egy szeletet a jóból, és a "szelet jó" eltűnt. Most pedig a fájdalom, nagyobb mint valaha, hisz van valaki akit szeretek, és nem lehet az enyém.
Már bánom, hogy megismertem, élnék érzelem nélkül, üresen, szeretet és szerelem nélkül, sokkal jobb, és kibírhatóbb volt az a érzés, mikor egyedül voltam. Mint most, hogy tudom, hogy van valaki a világban akit mindennél jobban szeretek, imádok, és tudom, hogy soha nem lesz újra az enyém.
Megkapni, vagy meg sem kapni...ugye?
Jobb meg sem kapni, hisz ha megkapod, már új magaslatokat nyersz, és vágyakozol az érzés iránt, amit senki sem múlhat felül.
Élnék boldog tudatlanságban, mint így, hogy tudom, milyen az igazi elsöprő szerelem.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!