Miért csak az az érdekes ami elérhetetlen?

1# +1

Mindig jobban fogsz vonzódni/saját magadban jobban fogod kívánni azt akit nem kaphatsz meg.

Ugye nem sértődsz meg ha azt irom mentálisan, pszichésen sérült vagy!

Az elérhetetlen utáni állandó vágyakozás az! Nem vagyok Freud doktor, de biztos hogy valami tudatalatti, multba visszavezethető dolog.

A vágyakozás ördögi csapdája

Sokan összekeverik a szerelem és

a vágyakozás fogalmát. A szerelem

érzelmeket táplál, a vágyakozás

azonban csupán éhessé tesz.

Egészséges módon szeretni valakit,

feltöltődést jelent, mert az, hogy

szerelmet adunk valakinek,

önmagában is jó érzés. Tetszünk

magunknak, amikor adunk és

önzetlenek vagyunk.

Természetesen ennek igazi jutalma

az, ha partnerünk mindezt értékeli,

de legboldogabb akkor vagyunk, ha

viszonozza is.

A vágyakozás valami más. Olyan,

mint amikor valamit szeretnénk,

ami nincs is. Ez csak az igény

kifejezése, hogy legalább

észrevegyenek, vagy viszont

szeressenek bennünket.

Feszültséggel jár, amelyet az

elérhetetlen, a megfoghatatlan

utáni vágyat gerjeszti.

A szerelmet és a vágyakozást

összekeverik és helytelenül egy

fogalomként kezelik általában. A

vágyakozás és a viszonzatlan

szerelem rendkívül erős érzelmek.

Ilyen érzelmek, vágyakozások

különösen a fiatalkorban

jellemzőek. Főleg azoknál a

lányoknál jelentkezik, akiknek apjuk

nem mutatta ki eléggé szeretetét.

Bennük fejlődik ki az apa utáni

erős vágyakozás érzése. Sokkal

közlékenyebbek, többet

foglalkoznak élményeikkel,

érzelmeikkel és gyakran azt hiszik,

hogy vágyaik és a szerelem

ugyanaz.

Lényegében az “akarni” és

“szeretni” fogalmakat keverik

össze, ami a felnőtt korban

nyilvánvalóan sok problémát

okozhat kapcsolataikban. Ezek a

nők nehezen ismerik fel a

szerelmet, amikor érzelmeik

viszonzásra találnak. Bennük a

szerelem utáni vágyakozáshoz

kapcsolódik, nem a szerelem

létéhez. Gyakori, hogy a férfiak

által kinyilvánított érzelmek inkább

csalódást okoznak, mint örömöt,

mert csökkentik az ilyen nőkben a

vágyakozás érzését, a feszültséget,

ami náluk a szerelemmel egyenlő.

Sajnos a legtöbb nő nincsen

tudatában azzal, hogy valódi

csapda számukra, ha csupán

vágyakoznak és nem élnek

szerelemmel. Ha időben fel nem

ismerik ezt a csapdát, és nem

változtatnak rajta, olyan játszmát

folytathatnak, amiben nincs

nyertes.

Az ilyen nők általában két

megoldás között választanak:

vannak, akik gyakran váltogatják

partnereiket, rendszerint akkor,

amikor már biztosak a férfi

szerelmében és mindig találnak

okot, mentséget arra, miért is

szakítják meg kapcsolatukat. A

másik típus állandó lelki

konfliktushelyzetben él, mert olyan

férfiak után kutat, akik nem

érdemesek a szerelmére, akik nem

tudják viszonozni az érzelmeit.

Ezekben a nőkben szinte

kétségbeejtő módon marad meg a

vágyakozás.

A rendes férfiak nem

megfoghatatlan, nem

kiismerhetetlenek és nem

titokzatosak, hanem valóságosak

és lehet rájuk számítani, megtartják

a szavukat. Mégsem kellenek, mert

nincs bennük elég stimuláló erő,

hogy táplálják a nőben a

vágyakozást. Sajnos sok férfi és nő

esik áldozatul a vágyakozás

állapotának és így nem képesek rá,

hogy átéljék az igazi szerelmet.