Tökéletesen elpusztította a lány a legkisebb szeretetet is, amit éreztem iránta. én ennyi fájdalmat már nem bírok benyelni. Mi lesz most?

annyi esélyt, próbálkozást adtam neki, szóval, annyira sok mindent adtam neki, nem fogadta el, sőt, egyszerűen... ááá, már írni sem bírok, kiölt belőlem minden reményt, érzelmet, életértelmet, 'tehetséget', kedvességet, mindent. egyszerűen az ember akit a legjobban szerettem tönkretett. azt mondja, hogy én tettem őt tönkre, hogy mindent a fejéhez vágok, hogy idegbeteg vagyok. az utóbbi időben, hosszú hónapok óta igencsak higgadtan próbáltam közeledni hozzá, figyelmese, kedvesen, gyakran hagytam, hogy szó szerint megalázzon, mert nem akartam vitát. néha persze elszakadt a cérna, akkor nagyon kemény voltam, amiért végülis bocsánatot kértem - nem azért, amit mondtam, hanem ahogy mondtam. gyakran észre sem vette, milyen áldozatokat hoztam érte. de most már végképp elrontotta. és ennek fejében még én is vagyok a mocsok hogy rendbe akartam hozni a kettőnk viszonyát néha valóban kicsit 'erőszakosan' de sosem túlerőltetve. azt tudom hogy ha én most abbahagyom a küzdelmet akkor ő kisujját sem fogja mozdítani. mi lehet most?