Leszbikus vagyok, hogyan mondjam el másoknak?

Hát velem elég vicces helyzet volt.Mentem a városban a puscsim kapucnija a fejemen volt.Két csaj azt hitte hogy pasi vagyok és rámtapadtak :S pedig én nem vagyok meleg.

Egyből el is tűntek mikor megtudták hogy nem vagyok pasi :P dehát ez van.

Lehet hogy majd egyszer összefutsz egy olyan lánnyal vagy nézz utána a neten.

Nem tudom mennyire vagy biztos a dologban, ill, hogy miből gondolod, hogy leszbikus vagy.

Viszont, ha biztos vagy benne, és a pasik egyáltalán nem, vagy túlnyomó részt nem vonzanak, akkor jó esélyed van rá, hogy leszbikus vagy...- mondjuk nekem kb 10 évbe telt, mire az első "riadalom" után ténylegesen ki tudtam magamnak mondani, Igen, leszbikus vagyok... - (hát nem mondanám, hogy könnyen megadtam magam...:D)

Aztán, utána nem sokkal (igaz vért izzadva) de elmondtam itthon... - Szerencsém volt a családommal... - De igazából, mire oda jutottam, hogy elmondom, már úgy éreztem mindegy mi lesz, de nem tudok tovább hazudni és titkolózni...- mázlim volt...-persze nekik is idő kellett, míg megszokták...de azt hiszem, ez is érthető.

Az ismerkedésre meg én is amondó vagyok, a buliknál jobb a net, - bár az is tuti, hogy van néhány elmebeteg.:(

Van egy pár jobb oldal, - én is az egyiken találkoztam a párommal.

Persze ismerkedhetsz utcán, boltban, orvosnál, (bárhol)és persze buliban is, de szerintem egy bulin nehezebb. - Persze Te tudod, hogy hol vagy fesztelenebb.-Nekem fontos a meghittség és a nyugalom is az ismerkedésben, és ennek jó táptalaj a levelezés, msn, aztán persze, a személyes találkozásnál dől el úgy is, hogy ott van-e az a bizonyos szikra...:) - /ha esetleg gondolod, priviben szívesen adok címet/ - Ha más nem, hát haveri társaságot se rossz ott keresni, - és ott tudsz esetleg hasonló lányokkal beszélgetni, tapasztalatot cserélni, még ha a párodat nem is ott találod meg.:)

Ha bármi kérdésed lenne, írj nyugodtan, - szívesen segítek, ha tudok...

Minden jót neked!

M.

Szerintem szülők előtt csak akkor tegyél vallomást, ha már teljes mértékben biztos vagy magadban. Én is csak akkor léptem itthon, mikor már túl voltam egy futó kapcsolaton és éppen egy komoly párom volt.

Ha úgy érzed, akkor ne tartsd titokban. Tudom mennyire szörnyű érzés folyton hazudozni, terelni.. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha kiadod magadból (persze nem kell világgá kürtölni) akkor egyrészt megkönyebbülsz, másrészt én eddig akinek elmondtam, azokkal csak szorosabb lett a kapcsolatom (anyukám, barátok, lakótársak).

Azt mondod apukád ellenzi a másságot. Ilyen helyzetben érdemes előbb azzal a féllel megosztani a titkodat, aki a későbbiekben támogathat. Szóval ha anyukád elfogad, akkor "megpuhíthatja" az édesapát, segíthet neki is az elfogadásban. Ha az anyuka túlvan a kezdeti sokkon, akkor könnyen válhat "bajtárssá" :)

Ami pedig az ismerkedést illet: Érdemes barátkozni leszbikusokkal is (nekem mondjuk meleg fiú ismerőseim is vannak) mert egy ilyen baráti kör révén könnyebben találhatsz magadnak párt, arról nem is beszélve, hogy rengeteg tanáccsal láthatnak el majd a későbbiekben. :)