Borzasztóan összetört és tanácstalan vagyok, nem tudom meddig bírom még?

Ilyenre jó az, hogyha megbeszéled valakivel a dolgot. Leginkább a barátokat javaslom vagy lehet akár egy pszichológus is. Rengeteg ember csak azért jár pszichológushoz, hogy kibeszélje a problémáit.

Nagyon sajnalom, ami tortent. Az irasodbol latszik, hogy tenyleg kivagy. De sajnos ha a fiu tenyleg nem akar mar semmit, muszaj lesz beletorodnod!! De semmikepp ne arts magadnak fizikailag! Egyel es hagyd abba a sajat tested bantalmazasat!!

Ne tedd ezt magaddal, attól nem lesz jobb! Próbálj meg beszélni vele, hátha megérti, hogy miért viselkedtél úgy. Csak szépen, higgadtan. Ha nem képes arra, hogy alkalmazkodjon egy ilyen szituációhoz, és tényleg nem akar már semmit, akkor sem szabad kikészülnöd! Tudom, milyen érzés, velem 2 hete szakított a barátom. Ha szeretnél beszélgetni, írj nyugodtan! 22/L

Pálinka? Nagy mértékben gyógyszer, kis mértékben meg nem fogyasztjuk! Ha jól kész vagy, hívd fel, sértsd meg olyan mélyen, ahogy csak tudod, és akkor legalább már nem lesz kapaszkodód, ami miatt sóvároghatnál utána. Én így tettem túl magam egy borzalmas szakításon. Elküldtem a jó édes anyjába (nem ezekkel a szavakkal), másnap borzasztóan ébredtem, de utána még aznap megnyugodtam, mert kezdtem felfogni, hogy most már tuti nem lehet az enyém, így el kell felejtsem...

Ilyenkor kell egy stratégia.Nem hívod,nem írsz üziket,nem könyörögsz,nem csinálsz semmit.Suliban jókedvűnek mutatkozol,mintha ott se lenne.Jó esetben ez idegesíteni fogja,mintha gyorsan túltetted volna magadat rajta.És ő fog keresni.Másik eset az,hogy nagyobb a büszkesége,minthogy egy lépést is tegyen feléd.Ekkor viszont ezt mondogasd magadnak :" Ezek szerint nem ő az a személy akivel egymásnak teremtődtünk,ha nagyon szeretett volna,folytatta volna velem."És lezárod magadban az egészet.

Ne viccelj már,kapd össze magad!Erős,büszke,gyönyörű nőként viselkedj,ne hisztis csitriként.Két verzió van,ha ezért ennyire megsértődött rád,akkor fontos voltál és vagy neki,csak játssza a sértődöttet.Vagy nem szeretett annyira,és inkább fontosabb az egója,így most ezt jó indokként használja fel ellened.Ahogy fölöttem is írták,légy jó kedvű,nyitott,ne ilyen öngyilkos viselkedéssel traktáld.Aztán ha adódik egy jó alkalom,lépj oda hozzá és súgd a fülébe hogy na,még mindig nem hiányzom?Rávillantod a legcukibb mosolyod,és várod mit reagál.Ha azt mondja hogy nem,te mondd azt hogy kár,mert te igen,de azért túlélem valahogy,és libegj odébb.Egyébként meg hidd el,akárhogyan is alakul,két hét múlva már egészen másképp fogod érezni és az egészet.. :-)