Olyan ferfiak irjanak akik nem csaltak meg jelenlegi baratnöjüket, feleségüket?!

Persze, h döntés.

Én nem tagadom, h megkívánok más nőket, de az már az én döntésem, h nem foglalkozok velük.

Még egyik páromat sem csaltam meg soha, lehetőségem lett volna rá, de sosem éltem vele. Ez szerintem csupán döntés kérdése.

Utólag belegondolva egy-két lehetőséget sajnálok, mert nagyon nem volt rossz az ajánlat és a kapcsolatból sem lett semmi értelmes, de ennek ellenére nem bántam meg a döntésem.

Nem döntés, hanem akaraterő kérdése.

Az ösztön belénk van kódolva. azaz genetika. Nem monogám az ember, és a férfi minél több nőt akar megtermékenyíteni, hogy a ő örökítő anyaga maradjon fenn a legbiztosabban. Ez a verseny minden emlősnél és nem csak emlősnél megfigyelhető. Az már más kérdés, hogy ki akar tenni ellene és ki nem.

Aki nem akar tenni ellene, lehet hogy nem akaratgyenge, csak megéli. Az aki nem akarja, de megtörténik, na azok szoktak lelkiismeret furdalással küzdeni, és itt kérdezgetni, hogy elmondja, bevallja, nagyon szemét dolog? Stb.

És van akinek erős az akarat és ha eldöntötte nem teszi meg. Még ha ott is van benne a vágy, még ha konkrétan fel is izgul egy nőtől, egy helyzettől, de nem teszi meg. És ez akaraterő kérdése, hogy mennyire tudja leküzdeni a több millió éves evolúció által belép plántált késztetést. De nem döntésnek nevezném, mert van aki tudatosan nem akar félrelépni, sőt, még az esélyét is kerüli, de van az a helyzet ahol nem tud nemet mondani, miközben végig helyteleníti, és tiltakozik ellene a tudatos énje, de az akaratereje alul marad az ösztöneivel szemben. És az akaraterő, bár fejleszthető, de az sem egy tudatos dolog. Az egy hozott tulajdonság, ami sok tényezőtől függ.