Össze vagyok törve, mit tegyek?

Az első barátomról lenne szó 2 éve és 6 hónapja vagyunk együtt, vagy voltunk. Hétfő óta mondta, hogy hagyjam nem szeret. Volt már ilyen sokszor de mindig kibékültünk. Szilveszterkor a családommal ünnepeltünk ő is ott volt, és hát én ugye hétfő óta keveset ettem, és pár feles behatott, főleg úgy hogy nem is ittam 2 éve.Kiakart békülni velem, de én annyira rosszul voltam, hogy nem emlékeztem rá. Puszilgatott, és megmartam az arcát. Aztán féltékenységből, kiszúrtam mindkettő bicikli kerekét, amire szint úgy nem emlékszek, meg vágtam a kezem arra se emlékszek. Hozzá teszem, hogy nem pszihopata vagyok hanem depresszíós. Kicsi korom óta ilyen vagyok, apám miatt. De túlzottan fogva tartottam a szerelmem és erőszakos voltam. Besokkalt! Azt mondta végleg vége. Megértem, a dühét. A családja látni se akar..én meg napok óta sírok mert bánom hogy mit tettem, annyira sajnálom. Mindenhonnan letilott, de ma sikerült vele írnom, azt mondta hagyjam, majd talán 1 hónap múlva hiányzok neki és majd keressem de sokat kell bizonyítanom neki és a családjának is. Annyira jogos ez az egész. De én imádom őt, már öngyilkos akartam lenni, rendőröket hívtak rám. Annyira félek hogy elveszítem. Azóta nyugtatókkal élek, mert sírógörcsöt kapok, vágdosom a kezem...nem vagyok normális. :( Hogy tehetném jóvá? Én azt gondoltam, hogy gyűjtök össze annyi pénzt, hogy a kerekeit kifussa. És persze utána a családjától őszinte bocsánatot kérek. Senki ne írja azt hogy hagyjam békén, mert akkor inkább meghalok. Ne képzeljetek el, csúf lánynak, hogy nem kapok mást. Mert ha látnátok el se hinnétek hogy én ilyen vagyok és hogy beteg.

18/L :(