Ezek szerint nem szeretem?

Nekem egyik ismerősöm pont ilyen. Kérdeztem már tőle párszor, hogy mit szeret a barátnőjében, csak mert nincs benne semmi szeretni való. Erre ő: hát nem tudom, csak szeretem :) -.-

Ha nem tudsz legalább 1 jó indokot felhozni arra, hogy miért szereted, akkor nem szereted, csak tetszik az, hogy nem vagy egyedül.

A jelszó: kötődés. Erre épül az, amiről itt szó van.

Olyan nem létezik, hogy valakibe csak azért legyél szerelmes, mert van. Az nem szerelem, hanem csak kötődés egy olyan 'dolog', érzés iránt, ami tegyük fel nehezen adódott meg az életedben, és nem akarod elveszíteni. Ezért nem ismered be magadnak, hogy igazából nem szereted, mert nem tudsz benne mit szeretni, mert képtelen vagy akár 1 pozitív tulajdonságát is kiemelni, csak jó, hogy van melletted valaki. Valaki, akitől azt érzed, hogy fontos vagy neki, valaki, akit megcsókolhatsz, valaki, akivel szexelhetsz.

Ez nem szerelem, nem is szeretet. Ez csak egy önmagadnak bemagyarázott érzés, mert mint mondtam, nem akarod az illetőt elveszíteni, ugyanis tudat alatt tudod, hogy milyen rossz volt előtte egyedül, és félsz attól, hogy nem találnál még egy olyan valakit, akivel együtt lehetnél, aki jobban néz ki, aki jobban illik hozzád, stb. De ez nem így van, és már bocs, de hülye az, aki ezt képtelen belátni. Nincs olyan, hogy legjobb, de mindig van jobb a rosszabbnál, csak merni kell még időben változtatni.

Ha az ilyen ember kitudna lépni a saját béklyójából, akkor rájönne arra, hogy létezik igazi szerelem is, amikor már tudja, és mondja is azt, hogy IGEN, őt ezért és ezért szeretem, igaza volt annak a hülyének, aki leírta ezt.

De amíg képtelen az ember kimozdulni a saját kis kényelmes világából, - mert ő úgy érzi, hogy az neki jó, - azért, hogy megteremtsen egy olyan környezetet, amiben sokkal jobban érezhetné magát, mint az adottban, addig magától nem fog történni semmi. Te szereted a barátodat/barátnődet, csak épp fogalmad nincs miért.

Azt pedig nem állíthatod, hogy boldog vagy, mert nem vagy az. Nem vagy TELJESEN boldog. Veszel egy olcsó csokit, megkóstolod, nagyon ízlik, és nem vagy hajlandó ezért drágább csokit venni, kipróbálni, hogy az finomabb-e, és nem is akarod belátni azt, hogy márpedig annál van finomabb is. Olcsó csoki, "jó az", ez is finom, elég. De ha egyszer rászánnád magadat arra, hogy veszel egy drágább, jobb minőségű csokit, biztosan finomabb lenne, mint az olcsó, nem túl jó minőségű.

Szóval ezt a 'szeretem de nem tudom megmondani miért'-dolgot lehet bárminek hívni, de szimpla kötődésen kívül, ez semmi mást nem jelent egészen addig, amíg konkrét dologgal meg nem tudod határozni azt, hogy miért is szereted őt. A "hát mert szeretem", "mert jól néz ki", vagy "szerintem összeillünk" nem tartozik a konkrét válaszok közé. A "belátom a dolgot, de nem akarok egyedül lenni" pedig nem válasz, hanem egy megoldásra váró probléma.

Ahhoz, hogy ezt az emberek - akiknek ez szól -, belássák, saját magukba kéne nézni, és azt mondani, hogy: figyelj, nehéz beismernem, de ez tényleg igaz.

Ha már ott tartasz, hogy nem tudod miért szeretsz valakit, akkor mi lesz később? Jön valami balhé, veszekedés, és egyik fél se fogja tudni miért maradjon a másik mellett, mert nem tud semmi indokot felhozni.

- Hmmm...hát nem tudom miért szeretem..eddig azért szerettem, mert volt, de most jól felkrta az agyamat, és nem látok semmit, ami miatt lenne értelme tovább folytatni ezt a kapcsolatot.

Mi lesz, ha egyszer valamelyik fél találkozik egy olyannal, akiről lesz pozitív véleménye is? Ha mer lépni, akkor megcsalás. Ha nem mer lépni, mert gyakorlatilag annyira belekerült már a saját kapcsolatának a gubójába, hogy szó szerint fél kimászni belőle, és jobb életet kezdeni, akkor sajnos marad a kötődéses kapcsolat folytatása.

Sosincs jó vége az ilyen kapcsolatoknak. Az idő múlásával, ahogy öregedtek, már nem fogjátok tudni a másik negatív dolgait elviselni, és ezt nem fogja semmi más kompenzálni, mert nem látjátok benne a pozitív dolgokat azon kívül, amit sokadjára említek: kötődés.

Ugyanis, most mondok még valamit: fogadjunk, hogy negatív tulajdonságot tudnál a párodról mondani. Akkor pozitívat miért nem? Látod? Egy újabb indok arra, hogy nem vagy szerelmes belé. Ha az lennél, akkor egyaránt tudnál róla a negatív mellett pozitív tulajdonságokat is mondani, amik úgymond kioltanák egymást, és nem csak a negatív dolgok gyűlnének, szaporodnának.

És minél idősebbek vagytok, később annál nehezebb lesz egy olyan párt találni, aki iránt nem csak kötődést, hanem tényleges szerelmet éreztek. Ez még időben megelőzhető, ha az ember kicsit magába néz, és logikusan elgondolkozik rajta, mit is akar az életben: bizonytalan kötődést, vagy biztos szerelmet.

Lehet ez ellen lázadni, meglehet mindent magyarázni, nem is muszáj vele foglalkozni, de ha már elolvastad, akkor higgadj le, nézz magadba ŐSZINTÉN, gondolkozz el azon, amit írtam, és akkor mondd azt, hogy nincs igazam.