Rossz tulajdonságok, egyik félnél párkapcsolatban?

Féltékenység, túlzott féltés, odafigyelés hiánya, uralkodás, kisajátítás, türelmetlenség, figyelmen kívül hagyás, megvetés, lenézés, egoizmus, női nem nemtisztelése, stb.

Nem ismerlek és nem ismerem a párod ingerküszöbét. Egyébként lehet változtatni, ha te is akarod a változást. Van, amin könnyebb, de minél mélyebben gyökerezik, annál nehezebb lehet. Nekem vannak olyan dolgok, amik még gyerekkoromból erednek, ezekkel nehezebb a dolgom, mert nem emlékszem mindenre tisztán (pl. remeg a kezem, nekem már sokszor fel se tűnik, amikor nyugodt vagyok, akkor enyhébb, de volt, hogy más akkor is észrevette, pszichés oka van, orvoshoz nem érdemes menni vele, mert akkor sose szabadulok a rendelőből :-) ).

Butaság, naivság

#7 "Régen a kapcsolatokat, ha megromlottak, nem dobták ki, hanem megjavították...". - Ez nem igaz. Régen akkor sem lehetett elválni, ha az egyik fél agresszív volt, és terrorizálta a családot... Ez aztán megszokássá vált, és ez alakította ki, hogy látszatcsaládok jöttek létre, kifelé szép, minta, minden katonásan, ahogy elvárta a társadalom, de belül romlott, fájdalmas, rossz. Nehéz úgy megjavítani valamit, ha csak az egyik fél akarja, vagy ha már teljesen tönkrement. Az egyik nagynéném is tovább maradt egy ilyen látszatházasságban a kelleténél, a két gyerekük elméje sérült, ő meg rákos lett, a férjnek valami megtört az életében és alkoholista lett, agresszívvé vált, a nagynéném meg tűrt, de sajnos túl sokáig... Nem lehet mindent megjavítani. De akkor sem érdemes egy kapcsolatban benne maradni, ha a felek boldogtalanok, elmúlt a kezdeti fellángolás és nem tudják újraéleszteni, még ha agresszió nincs is. Ha még gyerek is születik, neki a legrosszabb, hogy otthon feszült a légkör, boldogtalanok a szülők. Én feszült légkörben nőttem fel, szóval pontosan tudom, hogy gyerekként milyen az, amikor "a gyerek miatt" van együtt a család, de a szülők nem dolgoznak a megoldáson, csak elvannak. Most már felnőttként ezt oda tudtam mondogatni nekik, mekkora h*lyék voltak... Egy biztos, én nem így akarom majd csinálni, ahogy a szüleim csinálták.