Van valami magyarázat erre?

20 évesen még soha nem volt barátnőm(valakinek gáz,valakinek nem-->nekem sajnos az). Nem tudom másoknál ez,hogy működik de nálam vannak bizonyos időszakok amikor nem tudok örülni semminek,rossz a kedvem és ez kihat a munkámra is. Ilyenkor egyfolytában arra tudok csak gondolni,hogy nincs senkim és szinte elviselhetetlen az egyedüllét. Ez így megy kb. 1-2 hónapig és utána valahogy visszatér a jókedvem,sokkal jobban teljesítek a munkahelyen és nem is érdekel,hogy nincs senkim. Miért változik meg egyik napról a másikra a hangulatom és közérzetem? Előre is köszönöm a válaszokat!