Lenne pár dolog a párkacsolatomban amiről kiszeretném kérni a véleményetek!?

Nos én 17 évesen összejöttem az első komoly barátommal. A szüleim 18 éves koromtól mondták azt, hogy addig megyek esténként ameddig gondolom, mert ha nem bírok másnap felkelni onnantól az én bajom. Szóval addig sose voltam bulizni, mert azért féltettek is elég rendesen. 18 évesen végre mehettem volna de nem mentem, mert a barátom nem szeretett bulizni és a barátnőimet se bírta, akik érthető okokból egy idő után már nem hívtak hisz minek, úgyis lemondom. Így 5 évig csak ültünk szombat esténként otthon az ágyban és filmet néztünk, néha szeretkeztünk és ennyi. A barátnők vadabbnál vadabb bulikban voltak, rengeteg embert ismertek meg és van egy halom jó sztorijuk (ahol nem a szex a fő téma), nekem semmi. Kimaradt az életemből, mert már az egyetemi gólyatábor alatt kiborult az én "drágám", hogy biztos megcsalom így ahelyett, hogy a többiekkel buliztam volna "kötelező" programként kilógtam, hogy a lelkét ápolgassam. Soha többet nem mentem egyedül sehova, amíg együtt voltunk. És ez kb meg is ölte a kapcsolatunkat. A kapcsolatunk végén a szakítás előtti héten felutaztam pestre, mert a netes ismerősök akikkel évek óta több kevesebb sikerrel tartottam a kapcsolatot szerveztek egy találkozót és ott akartam lenni. Utána egy hétig hallgattam, hogy biztos megcsaltam, mert az ismerősök jelentős része fiú. Nem tettem, nem csaltam meg, de felhúztam magam és megérett a lépés, szakítottunk. Sírtam egy félévig, hogy rossz nélküle, aztán összekaptam magam és megismertem a mostani párom, aki szöges ellentéte. Ő se szeret bulizni, de a kedvemért néha eljön, DE nyugodtan mehetek a barátnőkkel bárhová, akár hajnalig, megbízik bennem. Ma is megyek találkozni egy régi ismerősömmel, akivel évek óta nem találkoztunk és mivel csak este ér rá, ezért este találkozunk, lehet csak hajnali 1-2 fele érek haza, és tudod mit mond erre a párom? Jó szórakozást.

Neked inkább az a bajod kedves kérdező, hogy kb sose találkoztok, de azt nem azzal kellene megoldani, hogy az egyetlen szabadnapján, mert egy diáknak a szombat az magadhoz akarod láncolni. Gondolom még középiskolás ha csak este ér rá, vagy te költözz közelebb hozzá vagy bírd ki valahogy, hogy nem találkoztok. A kora alapján már nem sokáig lesz sulis, vagy ha igen jön az egyetem és lehet még kevesebbet fogtok találkozni. Azt hogy fogod megemészteni?