Lányok, akik már hagytak el pasit, miért szakítottatok/hagytátok el?

Megcsalt. Megbocsájtottam, de úgy viselkedett, mint ha mi sem történt volna. Semmi megbánás. Kifordultam önmagamból, olyan féltékeny lettem.

Nem akartam olyan ember lenni. Ezért dobtam.

Egy idő után ellaposodott az egész. Ő sem hívott már, nem voltak közös programok. Sehova se mentünk el, se kirándulni, se filmet nézni, de még laptopról sem.

Ideje volt lezárni.

Hát ha részletesen kéred akkor leírom :D

Első körben a pasim szakított velem, miután elérte hogy megszeressem és beterítsen a nagy rózsaszín felhő. Azt mondta hogy ő nem szerelmes nem is akar az lenni stb...aztán vhogy mégiscsak együtt voltunk. Nem voltunk együtt, csak úgy voltunk. Szex meg hasonlók...majd egy fél év múlva elkezdett bunkózni, hogy ő így keres nekem pasit meg úgy, minden nap pimaszul kérdezgette van-e már valakim végre, és elfelejtem őt. Egyszóval szerinte már-már kiváltságnak kellett volna éreznem, hogy vele lehetek -.- Szülinapomra névnapomra soha nem kaptam semmit tőle, a valentin napot meg sem említette előttem. ezeket úgy érte el, hogy akkor mindig húzta a száját, és így nem kellett ajándékot vennie. A pohár végülis ott telt be, hogy észbe kaptam, hogy az 1 év alatt egyszer sem volt nálunk, nem ismerte a szüleimet, mert mindig kihúzta magát a dolgok alól. utólag rájöttem, hogy ezért nem akart velem hivatalosan párkapcsolatba lenni, mert akkor jönnie kellett volna velem ide-oda. Én sem ismertem a családját, meg egyátalán senkijét, szinte szabályszerűen bújtatott ha náluk voltunk. Aztán úgy döntöttem, hogy megszakítok vele minden kapcsolatot, mert már az utolsó időkbe többet sírtam mint ettem.