Mit csináljak, ha ekkora jelentősége van a szavaimnak?

Nos, tegnap a barátom megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Mondtam neki, hogy Édesapukám programot szervez, de az egyiket letudom mondani, mire közölte, hogy akkor ne.

Én mondtam neki, hogy de lemondom, találkozzunk, erre közölte, hogy ne. Mondom jó.

Ma felhív, hogy nincs-e kedvem bemenni Pestre, vásárolni, mert ruhákat szeretne nézni. Mondtam neki, hogy nem az volt, hogy csak egy órára ér rá?(de csak megkérdeztem), erre közölte, hogy jó, akkor ne menjünk. MOndtam neki, hogy de SZÍVESEN bemegyek, csak érdekelt, hogy mennyi időnk van, de nem, akkor ne menjek, majd máskor megyünk.

Úgy utálom, hogy ha vissza kérdezek, vagy csak mondok valamit, egyből közli, hogy akkor ne.

Például: sétálgatunk a városban, ahol lakom, de mindig ugyanabban az öt utcában. Tényleg MINDIG. Mondtam neki, hogy nem megyünk másfele? Mert ez már kicsit uncsi, hogy a héten 3x mindig ugyanabban az öt utcában kóborlunk, mire közli, hogy nem. Mondom jó, erre közli, hogy JÓ AKKOR MENJÜNK, és elhúz másfele.

Olyan, mintha direkt az ellenkezőjét csinálná annak amit mondok.

A maiért is bűntudatom van, hogy nem megyünk vásárolni, azért, mert annyit kérdeztem, hogy nem az volt, hogy ma alig ér rá.