Egy nehéz helyzet. Mit tegyek?

Egy elég nehéz szituációban vagyok már egy jó ideje.Teljesen össze vagyok zavarodva érzelmileg és már azt sem tudom igazán hogy mit miért teszek.Nem bolondultam meg mert nem erről van szó csak nagyon nyomaszt ez az érzés és nem tudom mit kéne tennem.

Ez az egész nyár eleje óta van így.Azt tudni kell, hogy van barátom, már 2 éve együtt vagyunk.Nyár elején a lakhelyemen megismertem jobban egy fiút akivel előtte nem nagyon beszéltünk.Szóval nagyon jóba lettünk szinte egész nyáron kinn lógtunk meg velünk együtt még pár barátnőm és haver is. Volt hogy ketten voltunk csak és akkor merőben más volt mint mikor társaságban voltunk.Abban az időben éppen elég rosszban voltunk a barátommal,mivel nagyon keveset foglalkozott velem a munka miatt és egy kicsit sem értett meg és én ezzel szembefordultam.Keveset mentem hozzá és folyamatosan veszekedtünk.De nem szakítottunk mivel 2 évet nem fogok kidobni a kukába.Ezzel a fiúval meg egyre jobban kezdtem jóba lenni rengeteget beszélgettünk.Egyezik a horoszkópunk is(nem mintha annyira hinnék benne),egy az érdeklődési körünk, sok mindenben egyet értünk.A barátnőim is folyton mondogatják hogy biztosan szerelmesen belém meg ezt én is tudom.Csak itt azzal van a baj, hogy már én sem tudom, hogy mit érzek.Mostanában jobb lett a kapcsolatunk a barátommal,többet vagyunk együtt és már belátta hogy akkor igazam volt és több időt szán rám, DE! Én mégsem tudom mi van velem.Mikor nála vagyok és vele,teljesen olyan vagyok mint régen és azt érzem vele szeretném leélni az életem és mindig megfogadom magamnak,hogy megszakítok minden kapcsolatot azzal a fiúval, de mikor meg hazajövök már elbizonytalanodom.Van,hogy ír és felhív vagy beállítanak hozzám a barátnőmmel hogy menjek ki én meg hagyom magam sodortatni az árral.A barátom tudja hogy nekem sok barátom van de erről a fiúról nem igazán tud mivel nagyon féltékeny típus.Nem csaltam meg és nem is szándékozom.Csak egyszerűen nem tudom mit kéne tennem.Mostanában a családjukban is elég sok a vita és van hogy nem nagyon szeretek már odamenni.Meg van,hogy úgy érzem,hogy soha nem kéne más és nagyon szeretem őt és van hogy sírok is utána. De amikor itthon vagyok és hirtelen megjelenik a az a bizonyos fiú a barátnőmmel meg hív vagy ír hogy menjek ki nem tudok nemet mondani.Mikor vele vagyok meg teljesen más vagyok mint a barátomnál.Felszabadult,lelkes,őrült.És ebben az a legelrettentőbb hogy nagyon sokat gondolok erre a fiúra és mikor vele vagyok teljesen átértékelődik minden bennem. De a barátomat eközben szeretem és nem akarok vele szakítani mert 2 évet nem fogok eldobni.

Akkor ez most mi? Valaki volt már így? Mert én nem tudom már mit csináljak! Rendes,értelmes válaszokat várnék!