Nem merek lépni, lehet hogy őszinte velem, lehet hogy nem?

Szóval kifejteném bővebben. 3 hónapja megismertem egy egyiptomi férfit. novembertől már hosszutávon is európában fog élni,nem szándékozik visszamenni arab országba sem keletre. Ugy fest hogy a következő években mindketten szeretnénk európában letelepedni egy másik országban. Ő már megkapta a személyiét amivel europán belül gyakorlatilag bárhová mehet,tehát tőlem nem vízumot akar. Különösebb anyagi javakra rajtam keresztül nem fog tudni szert tenni és ezzel tisztában van. Gyakorlatilag amikor legelőször beszélgettünk már akkoris nagy harmónia és egyetértés volt. Attól eltekintve hogy folyton focizni jár,edzésekre ,meccsekre stb, (ezt olykor picit nehezen tolerálom mert nem szivesen vagyok egyedül, és ugy érzem nem akarok más ismerösöket mert neki tudok igazán megnyilni) szoval az edzésekre valo eljárástol eltekintve elég jol kijövünk,szeretem a modorát, a gondolkodásmódja egyszerüen teljesen lenyügöz. Gyakran ha felvetek egy témát már 3 lépéssel elöttem jár. egyébként 5 év korkülönbség van köztünk. Már mindent elterveztünk a jövövel kapcsolatban, az értékrendünk megegyezik, józanull gondolkodik és nem igér semmi olyasmit amit ne tudna bizonyosan megvalositani a jövöben. Mégis felvetödik bennem egy kis bizonytalanság. Mostanra ugy érzem szinte nélküle nem is létezem igazán. Nem vagyok magam. ugy érzem,szeretem és ö is ezt állitja, és ugy is érzem hiszen amikor mág csak az elmémben fogalmazodik meg valami kis aproság ami esetleg nem esik jol, stb ő abban a pillanatban észreveszi. Elötte nem tudok és nem is szükséges a szinjáték. Azt tervezzük hogy az érettségim után, én egy évet kihagyok és egy év elteltével megyek egyetemre, olyan helyre ahol nem kell horribilis összegeket kiadni szemeszterenként,mivel a nyár folyamán édesapám bejelentette hogy nem fogja támogatni a felsöfoku tanulmányaim,ellenben a párom szinte jobban akarja ezt az egész felsöoktatást a részemre mint én magam. Azt mondta ö támogat,velem marad amig elvégzem hiszen tudja hogy az a vágyam hogy orvos legyek, és ő képes feladni a saját karrierjét azért hogy az enyém valoraválhasson,mondván hogy már egy embernek számitunk és ami az én vágyam az az övé is. Mit gondoltok, támaszkodhatok rá? nem lesz nagy kopp? Csak azért,mert ha egyszer összepakolok és elköltözöm ide többé, a szülöi házba visszaut nincs. Szeretnék valami tanácsot.. Köszönöm