Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti hogy viselkedtek egy kapcsolatban? Nemet és kort is írjatok!
23 éves vagyok, a barátom 24 éves! Valahogy úgy érzem, nem teljes az összhang köztünk! Majdnem 2 éves kapcsolatról van szó!
A lényeg, hogy a szülők eléggé furcsán állnak a kapcsolatunkhoz, támogatnak minket, de nem azért, mert jónak látják a dolgot, hanem mert mi bízunk egymásban! Mivel vannak kis eltérések ezért, felhoztam az összeköltözést, de a barátom visszakozik, mondván elsietjük, viszont van munkánk és elég pénzünk egy közös albit fizetni, nem is lennénk szűkösen, ráadásul már nem is vagyunk túl éretlenek ehhez! Ráadásul 1 évet úgy éltünk, hogy a főiskola miatt egy albérletben laktunk és jól meg is voltunk, szóval nem értem most miért visszakozik....
A barátom nem tervezi velem különösebben a közös jövőt, mondván kilátástalanok a dolgok manapság... én nem évre pontosan akarok tervezni, csak érezzem, én fontos vagyok neki és velem tervez vagy így vagy úgy!
Néha úgy érzem, nem hiányzok neki, jobban mondva ezt ki is mondta! Hetente 2 napra találkozunk, és kérdőre vontam miért nem írja vagy mondja soha, hogy hiányzok neki, erre a fentieket mondta... ráadásul mindig rohanna haza...
inkább még haverozik, gépezik és nehezen mozdul, mintha velem nem érezné jól magát.
Ez már szinte az elejétől fogva így megy, ridegebb természet, egyébként kedves, aranyos, segítőkész, csak ezek az apró dolgok...
Ha már most ilyen távolságtartó, akkor mi lesz, ha rendesen összeköltözünk? Végképp hozzám se fog szólni, mert túl sok leszek Neki? Amikor egy albérletben laktunk, elvoltunk... akkor neki így is-úgy is jó, tök mindegy, hogy együtt vagyunk-e vagy sem?
Én már eltudnék képzelni Vele egy összeköltözést, 1 év együttélés után eljegyzést, a többi tervet még távlatokból terveznénk, szóval nem sietnék, csak már szeretnék előrelépést!
Te, igazából az egy dolog, hogy nem értem, ő miért van veled, ha képes így viselkedni (ismerhetné magát annyira, hogy ez így nem jó); de amit még kevésbé értek: 24 évesen te minek pazarlod az idődet erre, ha 2 éve ez zajlik???
Igen, kiszámíthatatlan az élet, de ha soha nem éljük bele magunkat a jelenbe, akkor hogy lehet élni?
Én sem tudom, mi fog történni, mert a fejemre is eshet egy tégla akármikor, de mi a párommal abszolút közös jövőt tervezünk - nem vagyok naiv, hiszen egyetemisták vagyunk, még bármi történhet, de jelenleg, és már évek óta stabilan imádjuk egymást, sok a közös élményünk, mindent a másiknak akarunk elmesélni, közösen vágyunk az új élményekre.
Ez az alap... és még így sem tudni, mi lesz, mert azt valóban nem lehet tudni, senkise médium.
22/N, egyidősek vagyunk - 4 éves kapcsolat
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!