Szerintetek van még esélyem nála?

Elég hosszú a sztori, de megpróbálok lényegre törő lenni. Tavaly tavasszal volt egy barátnőm akivel 2-3 hónapig voltunk együtt, mert kidobtam, elég csúnyán, ebbe ne menjünk bele, az a lényeg, hogy az én pofám is ég, ha a haverok szóba hozzák, vagy csak a szakításra gondolok. Féreg húzás volt, beismerem. Teltek-múltak a hónapok, voltak kalandjaim, bulizgattam, csajoztam, ahogy azt kell, de ennek ellenére sem tudom kiverni a fejemből a lányt, talán nem is akarom. Az utóbbi hónapokban ismét felerősödtek az érzelmeim iránta, kb. 1 hónapja találkoztunk, anno közös baráti körön keresztül ismerkedtem meg vele, most is kicsit összeröffentünk, iszogattunk, de látszólag kínosan érezte magát, feszült volt, ezért el is ment a barátnőjével. Gondoltam magamban, hogy hát igen, ezt csúnyán elrontottam tavaly, ez már elúszott. Éjfél után valamivel elindultunk bulizni és a szórakozóhelyen ahogy beléptünk megláttuk egymást és odamentem, félre hívtam, hogy beszéljünk egy kicsit, elvégre a szakításunk óta nem beszéltünk egy szót sem. Közölte, hogy sokat gondol rám, aztán elcsattant egy csók is, de nem akartam többet, próbáltam még részegen is visszafogni magam. Megmondtam neki, hogy nagyon sajnálom ami történt és kész vagyok bármit megtenni, hogy jóvá tegyem, neki nem rég ért véget egy 8 hónapos kapcsolata, nemsokkal azután jött össze a fiúval miután mi szakítottunk. Erről a kapcsolatról annyit kell tudni, hogy nem hittem volna, hogy valaki felveheti velem a "féreg barát" versenyért folyó harcot. Hát szerintem meg is nyerte előttem, ezért nem is csodálkoztam, amikor azt mondta, hogy most elege van a fiúkból egy jó darabig, ezt tökéletesen meg is értettem, de szerintem nem zárta ki magában, hogy előbb-utóbb megpróbáljuk újra. Múlthét szombaton találkoztunk egy fesztiválon, elhívtam egy sörre, de aztán ez nem jött össze, viszont rám írt facebookon, hogy hé, nem is söröztünk, ezért felajánlottam neki, hogy bepótolhatjuk, amibe belement, szóval lehetséges, hogy ezen a hétvégén, vagy valamelyiken a közel jövőben tudunk kettesben lenni kicsit, beszélgetni. Természetesen nem akarok semmivel sem próbálkozni, de remélem még van remény, rendszeresen járok futni esténként, amikor végre kicsit kiadom az önmagam felé érzett düht illetve gondolkozok a dolgokon. Sajnálom ha hosszú és néha értelmetlen a dolog, de ezt már ki kellett írnom magamból. Köszönöm, ha elolvastad. Én 19F ő 17L.