Baj ha nem akarok beletörődni ebbe? Miért nem lehet már egy normális valakim?

20 éves vagyok,eddig összesen 2 barátnőm volt,de mind a kettő kb. 1 hónapot tartott, meg volt még pár db egyéjszakásnak nevezhető valami.. A barátnőimmel én mondtam,hogy legyen vége,mert egyszerűen tök erőltetettnek éreztem az egésznek és mégha külsőre tetszettek is, belsőleg egyáltalán nem passzoltunk. Egyszerűen nem hiszem már el,hogy eddig még kiskorom óta nem találtam egy olyan valakit,akivel úgy éreztem,hogy minden jó , és utána nem vert át!! Rengeteg viszonzatalan szerelmem volt egészen kiskorom óta, és olyan is többször volt,hogy tudtam h tetszem valakinek de ő meg nekem nem. Egyszerűen már nagyon zavar ez, de ennek ellenére is akrom hinni,hogy van valaki olyan aki tökéletesen megért,és talán pont ezért kell rá ennyit várnom. De ugyanakkor emg ott van,hogy mi van ha mégse lesz ilyen,mivel eddig se volt.. és ez már nagyon zavar. És mégha az élet más területein tök jól mennek a dolgok, ez akkor is hiányzik. Ugyannyira nem lenne jó modnjuk,ha lenne valakim,de modnjuk nem lenne pénzem vagy ilyesmik , mint így. Egyszerűen nem hiszem el h erre vagyok ítélve, egyszerűen úgy érzem jogom van a boldogságra,mint mindkei másnak!

Amúgy igy én mentálisan nagyon erős vagyok , egyetlen,de tényleg egyelten dolog van,amiivel totálisan padlóra leeht küldeni,az pedig egy lány aki tetszik,és modnjuk átver vagy hasonló. Ilyenkor viszont nagyon ki bukok,teljesen magam alatt vagyok,amit persze csak én tudok,más mindig azt hiszi h minden rendben van,pedig sokszor nem. Nem tudom,hogy most az a jó ha elkezdem nagyon keresni a megfelelőt, vagy pedig ha hagyom az egészet. Csak már tényleg jó lenne valaki,mert akkor tényleg tökéletes lehetne minden..