Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Elég keszekusza és hosszú a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Nevenincss kérdése:

Elég keszekusza és hosszú a történetem, de megpróbálam valamennyire röviden leírni.19 éves koromban történt, megismertem egy férfit aki házas volt, és fél év unszolás után elmentem meginni vele az első cola-t. Itt kezdődött minden?

Figyelt kérdés

Az első alkalmakkor nem is volt beszélgetésen kívül semmi több köztünk, a házasságáról mesélt, kiderült, hogy akkor már 7 éve voltak együtt, de állítólag csak egymás mellett éltek. Annó egy terhesség miatt házasodtak, amiből sajnos nem született élő gyermek. Én nem akartam semmit még ekkor tőle, de ahogy teltek a hónapok, valahogy egyre közelebb kerültünk lekileg egymáshoz. Persze ennek ellenére én még egy kis ideig kitartottam a "NEM" válasz mellett, de mikor azt mondta, hogy ő a következő évben akár leszek neki, akár nem, ő magga miatt elfog válni, új életet akar kezdeni, akkor valahogy az én szívem azt súgta, hogy igen, ebből akár komolyabb is lehet majd.Teltek az évek, sajnos csak az ígérgetések voltak, már nyílt titok volt a környezetünkben a kapcsolatunk, szerettük egymást, szenvedélyesen... 2-3 év környékén kezdődtek a háborúk, a kínylódás, a féltékenység, ami pár napig, olykor 1 hétig tartott, majd ugyan ennyi ideig a fellegekben jártunk ! - persze ő még mindig otthon lakott, házas volt. (Sosem értettem, hogy ez miként lehetséges, amíg én is bele nem kerültem. )és mindennek 6,5 év után vége lett.

Gyermeket szerettem volna, ő pedig nem bízott bennem, hogy kitartanék mellette, az ő szavaival éve: - Nem éltem ki magam, és ez egyszer hiányozni fog nekem.

Kerestem egy férfit, aki jobban szeretett engem, mint én őt, legalább is úgy látszódott amíg nem lettem terhes. Nagyon hamar döntöttünk a gyerekvállalás melett. A kapcsolatunk nehezen indult, az első randi után fél évig nem is találkoztunk, mindig kitaláltam valami kifogást, talán azért, mert még a múltban éltem...

Aztán a második randi után kb 1 hónap telt el, amikor már nálam lakott, 4 hónap múlva úgy döntöttünk, hogy gyereket vállalunk, és rögötn terhes is lettem. Innentől kezdve már éreztem, hogy nincs rendben valami, de próbáltam átsiklani felette, csak a babával foglalkozni... Jött a szilveszter, megjelent egy "beteljesületlen szerelme"- így nevezte - elfeledkezett rólam, aki a gyermekét várta. Aztán jöttek a problémák, pénzt nem adott haza, azt hittem, hogy félreteszi, úgy mint a legelején, szerencsére az én fizetésem elég volt mindenre.

Mgeszültem, császáros lettem sajnos, és innentől kezdődtek a számomra elég komoly problémák. A fürdővízet én cipeltem, az ásványvízet és cipeltem fel a lépcsőn, mikor a sebem begyulladt, édesanyám vitt vissza akórházba, és ez csak a kezdet volt... Az anyós folyamatosan okított, a kisfia sosem állt mellém, rengeteget veszekedtünk. 1 majd 2 majd 3 hónapos volt a baba, mindig elment hosszú hétvégékre szórakozni, olykor raftingolni, majd vitorlázni, mikor mire hívták, persze az én spórolt pénzemet költötte, amit utólag vettem észre. Kiderült, hogy az exével tartja a kapcsolatot, amivel nekem nem lett volna bajom, ha őszinte, de mivel többször is rámcsapta az ajtót amikor terhes voltam, mert feltételezni mertem, hogy beszélnek, így ezek után borult nálam is a bili. Nem volt egy éves a gyermekünk, amikor terhes lettem megint... Rengeteget sírtam, mert a kapcsolatunk, a helyzetünk nem éppen olyan volt, hogy gyereket vállaljak rá. A férjem is érezte ezt, fel is vetette az abortuszt, amit én soha nem bocsájtottam volna meg magamnak, így a baba maradt...

Kb 2 hónapos terhes lehettem, amikor az EX felkeresett, ártatlan beszélgetések vették kezdetét... Tudta, hogy terhes vagyok, gratulált, aztán szép lassan rájött, hogy nem vagyok boldog... A következő 1 évben itthon nem változott a helyzet, ez idő alatt 2* találkoztam az EX-el, kb 10-20 lopott perc volt, ami nagy ölelgetésben teljesedett ki! Mgeszületett a második gyermekem, és a telefonbeszélgetések maradtak, olykor napi, volt hogy heti, de az is megesett, hogy csak havi rendszerességgel. Itthon már nagyon eldurvult a helyzet, szinte csak egymás mellett élünk. A férjem mindent helyre akar hozni, de ezt havonta játszuk újra és újra, aztán valami megint kiderül, vagy éppen anyóssal szemben nem áll mellém...

És most 1 év beszélgetés után az Ex karjaiban kötöttem ki... Foggalmam sincsen, hogy mit tegyek. A ygerekeimet féltem !!!


2014. aug. 28. 16:44
 1/6 anonim ***** válasza:
0%
Andersenke ez megint nem a te napod:D Valami jobbat, legalább ami hasonlít az igazsághoz, vagy legalábbis közelít:D
2014. aug. 28. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 Noblesse Oblige ***** válasza:

Kedves Anyuka!


Sorozatosan rossz döntéseket hozol. Tipikusan női döntéseket. Abban nincs semmi racionalitás következetesség. Mindent érzelmi és hóbort alapon oldottál meg... ezért hoztad fejedre a bajt!

A te eseted nem egyedi... mondhatni Dunát lehetne veletek rekeszteni.


Most amit tehetsz az az lenne, hogy a 2 picivel kiléptek minden fajta férfiúi befolyás alól. Meg kell tanulnod önmagadnak lenni. Senkiben nem bízni, hinni... Nem egy férfi mellett nyűglődni. Szabadnak és függetlennek lenni, megtanulni újra élni és eredményeket hozni.


A férj már az elején látszott, hogy rossz választás, hirtelen jöttek, női szeszélyből a gyerekek! Mert már nagyon akartad... és most apa nélkül nőhetnek fel! Nem szabad pusztán érzelmi alapot gyermeket vállalni, mert mindig egy szét cseszett család a vége, és ezzel kinek tettél jót? Te egy megkeseredett banya leszel aki szapulja majd a férfiakat, a gyermeked meg sosem tudja meg, milyen egy teljes család. Vagy ha erőlteted a tejes család idillét akkor pedig azt tanulja meg, hogy sose vállaljon, mert ez a földi pokol.


Minden párválasztásod egy zsákutca. A nős pasi azért mert ennél többet soha nem fog nyújtani... szenvedélyes éjszakák. Párszor karban tartja a libidót és örvendj. A férjed vagy gyermekeid apja meg eleve alkalmatlan mindarra amit a nyakába vartál.


Ezt jól összehoztad, de most az első lépés, az, hogy új életet kezdj egyedül. Nehéz... pici babával meg elég kétségbeejtő lehet, de sajnos ekkora gödörből csak nagy munka árán lehet kimászni. Újra talpra kell állnod, érzelmileg függetlennek lenni, és ha belekezdesz egy kapcsolatban akkor azt tiszta fejjel és nem holmi női megérzésekre alapozva tenni!.


Következetesen élni az életed, mert különben csak zsákutcába viszed nemcsak a magad, de most már a babáid életét is!

2014. aug. 28. 16:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:

Az exeddel vigyázz. Nincsen rá semmi garancia, hogy nem csak hitegetne megint, mint egy pár évvel ezelőtt.

A legjobb szerintem egy harmadik férfi lenne. Egy olyan, aki megbecsül téged.

2014. aug. 28. 17:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
Sok hülye egy helyen! (mármint a történetben) Ha ez igaz, akkor meg visszakaptad az élettől, mert nős férfival kezdtél.
2014. aug. 28. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:

Én nemvarrtam senki nyakába semmit ! GYereket szerettem volna, nagyon, ez igaz. ! De a férjem döntött úgy, hogy legyen, én pedig nem "ellenkeztem"...

Az Ex... Az meg csak bónusz a jelenlegi helyzetben ! Ő nem ígérget, nek kér semmit, ő csak van, és vár... Rám bízza, hogy mit teszek, hogy mi lesz.

Azért írtam le a történetemet, mert egy kivülálló mindig jobban átlátja a helyzetet.

Egyet tudok, a férjemnek soha sehol nem lesz olyan jó dolga az életben, olyan gondtalan mindennapjai, mint most . Csak él a nagyvilágba, és meg van győződve róla, hogy a problémáink, nem is nagy problémák.

2014. aug. 28. 17:52
 6/6 Noblesse Oblige ***** válasza:

ok, nem varrtad a nyakába... de kutyafuttába csináltátok.


Tudod van, hogy sokéves házasságban is a férfi könyörög egy gyerekért és mikor a nő még meg sem szülte a férfi már pucolna... És ott marad nő értetetlenül, hogy most mi van.


A gyerekvállalás nem pizzarendelés. Azért szültnek ilyen ganaj kapcsolatok manapság, mert mindenki csak él a világba. De egy percere gondolkodni, megfigyelni vagy megismerni a párunkat már luxus... mindig vannak jelek amik felett elsiklunk mert annyira akarjuk a nagybetűs boldogságot... csak azt kiérdemelni lehet, megcsinálni nem. És ez a nem mindegy!


Neked most pasi mentes élet kéne, ne akarj senkitől semmit, tanulj meg férfi nélkül élni. Mikor ez megy és józan fejjel is tudsz gondolkodni, nem pedig egy elborult hormon felhős pillanatban vagy épp akkor dönts a párkapcsolat kérdése felett.


Mert 1x beválaszthat az ember, de 2 elcseszett kapcsolatnál már gyanús, hogy te hozod a rossz döntéseket:

2014. aug. 28. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!