Adott egy pasi (41), és egy nő (21). Egy éve ismerjük egymást, eddig semmi, csak barátok. Most másfélét napot kettesben együtt töltöttünk. És nem tudom mit tegyek?

Persze, miért ne lenne értelme. Ha tetszik a pasi semmi veszteni valód nincs. Biztos hogy sokat fogsz tudni tanulni tőle. Okos és értelmes férfi lehet.

viszont ha jól értem, ő neveli a gyerekeit? és anyuka a 2 hetente láthatásos szülő? Ha ez a helyzet, majd meglátod hogy mennyi ideje van a "csajozásra" 3 gyerek mellett semmi ideje nincs. Annyi lehet, hogy te átmész, játszol a gyerekekkel, vagy filmet nézte, vagy segítesz valamelyiknek... de kettesben csak 10 után lehettek... Én biztos nem bírnám, mert még nem vagyok anya, és én sok magányt igényelek. De ez én vagyok. lehet hogy te nagyon is élveznéd ezt a helyzetet.

Ha viszont 2 hetente vannak nála a gyerekek, akkor meg főleg érdemes belevágni. Ha nem megy, akkor majd kiszállsz. ha meg nagyon tetszik a dolog, akkor akármi is lehet :)

Hajrá :)

Lenne értelme.

Ahogy a szólás mondja: "Mindenki jó valamire, ha másra nem, hát elrettentő példának." :D

Mindenből lehet tanulni, tapasztalatot szerezni. A jó kapcsolatból és a rosszból is. Ehhez bele kell kezdeni. Merni kell belekezdeni. Aki nem mer, annak is elmúlik az élete, viszont ha úgy éli le, hogy semmi értelmeset nem csinált, akkor azért az életért kár. (A Buddhisták úgy fogalmazzák ezt meg, hogy a "meg nem élt élet" a legnagyobb bűn.)

Az, hogy tévedhetsz, hibázhatsz, megszeghetsz szabályokat, belegázolhatsz mások lelkébe akár direkt, akár véletlenül, jó vagy rossz szándékkal, ezek mind benne vannak az életben. Élj! És próbálkozz! Szerintem.

Ui.: Ez a válasz ugyan különbözik a más világlátásom miatt attól, amit érzésem szerint valójában kérdezni akartál, de mégis jó válasz a kérdésedre, ha érted, amit mondani akarok.

ahogy érzed, próbáld meg ha ezt akarod de biztos hogy 21 évesen még nem vagy kész 3gyerekre....olyan korban még senki sem az és aki az ellenkezőjét állítja az hazudik.

21 évesen az ember még csak "kisfelnőtt".

A barátnőm 4 hónapig hezitált mielőtt egy pár lettünk. De előtte is volt csók és minden más is, de nem kötöttük magunkat a másikhoz, bármikor kiléphettünk volna, hiszen nem "jártunk". Ő 21 én 35 tehát nálunk sem kicsi a korkülönbség. A kezdeti szakasz jó volt arra, hogy megismertük egymást, szoktuk az érzést, amit a korkülönbség gerjesztett. Aztán mindketten elfogadtuk, hogy a korkülönbség nem sokat dominál kettőnk kapcsolatában, de az a 4 hónap nyitott kapcsolat sokat segített.

Egy éve vagyunk nagyon jó pár, elmondhatom hogy egymásra találtunk.

15:10-es vagyok: hát ha nem nős,akkor hajrá! Nem értem miért hezitálsz.Tetszetek egymásnak,mire vártok még? Én bármimet odaadnám, ha egy bizonyos férfivel lehetnék,akit szeretek és aki csak egy évvel idősebb a jelöltednél.De nem lehet, mert családja van,noha mindketten nagyon vágyunk egymásra....ennél rosszabb érzés nincs...:((

Ezért mondom,vágj bele,egy szép kapcsolat lehet. Nekem is bejönnek az ilyen korú pasik.Sajnos.:( Te kifogtad az a ritka "példányt",aki független. Nem biztos hogy sokáig az lesz,mert elviszi más...aztán meg nézel hogy mivan? :)

De ha meg mégsem működne,legfeljebb szakitotok,a gyerekeket meg nem neked kell nevelned,ott van arra az anyjuk meg az apjuk.Neked semmi kötelezettséged a gyerekekkel szemben. Szeresd őket, játssz velük néha,ennyi elég szerintem.

Majd írd meg,mi volt! Szurkolok Nektek!

L/28