Teljesen tanácstalan vagyok, mit tegyek?

Csak muszáj vagyok írni. Én egy 22 éves lány vagyok,a párom 33. 4 éve vagyunk együtt,és mondta,hogy nem szerelmes belém,-már nem egyszer. Mostanában meg nagyon nem törődöm lett,eléggé idegesítő,,mert ha a párkapcsolati részre gondolok,hogy foglalkozhatna velem,akkor eléggé kiborulok és el keseredek! Fogalmam sincs már mit tegyek. Gondolkoztam már a féltékennyé tevésen is,van egy munkahelyem,most dolgozok ott két hónapja kb.,és van ott egy fiatal fiú,magas fekete hajú,elég jól néz ki,és ma pl. adott cukrot,és mondom elmondom már a páromnak,hogy mit lép rá.. és hogy vegye már észre magát! Igazából megvallva ez egy eléggé bonyolult dolog,de remélem értitek nagyjából,hogy mi van..! Amúgy én a páromból nem nézek ki semmi komolyat !! Pl. azt sem,hogy valaha is gyereke legyen meg megnősüljön! Pedig ő az a férfi,akitől mindig is szerettem volna gyereket! Én még mindig szeretem! Szerelemmel! Igaz,nagyon sok rosszat tettem ebben a kapcsolatban,és valszeg megunta a hülyeségeimet,de amikor még volt csók,(most már az sincsen

:( ) meg esténként összebújás,érintés stb. .. az nem fér a fejembe,hogy nem tudott újra belém szeretni! Jelenleg nincs köztük vita,beszélgetünk,folyik az életünk! Amúgy együtt élünk. Lehet ő is törekszik arra,hogy ne legyenek viták. Ez mondjuk jó. Már arra is gondoltam,hogy meg akarja nézni,hogy tudunk-e mégis egymás mellett élni,és akkor közeledik.. Mondjuk ő egy olyan ember,aki nem szeret a szerelemről beszélni..! és lehet,hogy engem azzal a kijelentésével,hogy nem szerelmes belém akar megbántani. Ki tudja... Viszont csak szerethet vagy jelenthetek neki valamit,ha megvesz nekem ezt is-azt is,kaját is,meg vannak pillanatok,amikor mélyen a szemembe néz és olyan furin néz rám!:) A szexről ne is beszéljünk,remélem már gondoljátok milyen lehet,ha már csók sincs. Nem akarok őrültséget csinálni,-és ezt most arra értem,hogy azzal a sráccal csinálnék valamit,(kavarnék) akinek amúgy is biztos tetszek,mert sokszor nézett már a távolból,és a minap a csaja,(mert van neki) mondta a saját szájával,hogy amikor a napokban masszírozta a hátát,nem az ő nevét mondta,hanem az enyémet,hogy: Erika. Hát nem tudom ebből mi igaz,de a lényeg az,hogy biztosra merném venni,és én is tudom,hogy tetszem annak a fiúnak. Persze nem kavarnék én amúgy vele,csak mondanék a páromnak ezt is,azt is,hogy ezt csinálta ma xy(már nem írom le a nevét) a munkahelyen meg azt,és akkor hátha kihoznám a sodrából.. S.O.S. nagyon kétségbe vagyok esve! A páromért akármit megadnék ezen a földön,vele tervezem az egész életem leélni,mostanság volt az egyik rokona eljegyzési ebédje,hát én nagyon irigy voltam rájuk,félek nem a párom a hozzám illő.. Nagyon sok hiányosság van ebben a kapcsolatban! Már nem egyszer volt terítéken a költözés is, de valahogy úgy érzem,hogy nekünk együtt kell,hogy legyünk! Hiányzik a szex,a csók,tehát így a romantika,meg a "szeretlek" szó,és az,hogy érzem,hogy a másik mindent megadna értem. Most épp azt gondoltam,hogy ezt így ahogy van neki kellene megmutatnom. Amúgy meg a melóhelyen amikor az a fiú átöleli azt a nőt én teljesen feleslegesnek érzem magam,hogy én soha nem kellek senkinek,pedig tényleg,szép vagyok,egészséges,és szerintem jó a gondolkodásom is. Már régóta erre keresem amúgy a választ,hogy "mit tegyek,hogy a párom újra belém szeressen?" Szerettem volna mindig is saját gyereket,és mindig is ragaszkodtam hozzá,a mai napig is,de így.... nagyon rossz ez. Azon a munkahelyen már sok mindent elmondtam magamról,mondhatni.. Mondtam én is nem is olyan rég,hogy ez a mienk nem kapcsolat. Az okos gondolkodás szerint jobb lenne ezt az egészet befejezni! De én valahogy érzem,hogy mégsem tudna elengedni. Amúgy meg a legegyszerűbb az lenne,hogy ha tényleg visszaszeretne belém , mert ez így amúgy is bonyolult. De ő mesélt magáról,hogy az Irénnel(volt nagy,mondhatni első szerelme) mi volt..! egy kicsit meg is értem,hogy miért nem mer szeretni,és így köztük szerelmes is lenni,de azért van benne egy önzőség,de inkább makacsság,ami előbb vagy utóbb végleg megöli ezt a kis valamit is,ami köztünk van most..! azt ne tanácsolja senki,hogy hagyjam ott,mert az nem is megoldható,nem részletezném miért is nem,hanem inkább egy igazi,pszichológiai tanácsot olvasnék,ha olyat valaki tud..! Muszáj voltam írni,mert már nagyon kezd elfogyni a türelmem.... , és ez érződik a hétköznapokon is,hogy minden reggel bal lábbal kelek fel,agresszív vagyok. Félek,már nem is lehet visszafordítani ezt az egészet. Hogy már csók sincs köztünk. A munkahelyen mondják a lányok,hogy és ezt miért is hagyom tulajdonképpen, meg hogy akkor miért vagyok vele,adjak túl rajta, akad más,de azt is mondták már,hogy ne hagyjam,ugorjak rá Én.. Nos a múltkor az egyik este közeledtem is felé,fel is állt neki.(bocsánat,de mondom ezt is leírom)És hát igen,ott a lányok egy kicsit hülyének is néznek,hogy egy ilyen emberrel élek. Mondhatjuk mégis vele vagyok!De én nem tudnám mással elképzelni ,és azokat,amiket vele!! Ha valaki válaszol,akkor legyen szíves rendesen tegye azt! Mi legyen?? :(