Egy hosszú távú kapcsolat mellett bele lehet szeretni valaki másba?

És ilyenkor a kapcsolatnak nincs jövője? Mármint a réginek? Vagy lehetséges, hogy újra jók legyenek a dolgok és elfelejtsük az újat?

Én is ebben a cipőben vagyok, annyi különbséggel, hogy nekem jól működik a kapcsolatom, az újjal nem akartam semmit, most már nem is igazán lehet, de iszonyatosan h a hiányzik. A régivel vagyok, szeretem (persze őt másképp), de ez így egyrészt korrekt vele szemben? vagy nekem ez így jó? Úgymond helyes döntés, hogy vele vagyok, de közben "szenvedek magamban" a másik miatt?

Nekem nem igazán volt még ilyen. Amikor ott van remegek, amikor más lánnyal beszél, rendesen féltékeny vagyok,ha nincs ott hiányzik. Én sem értem az érzést igaziból, mert közben meg tudom, hogy hosszú távon nem kell nekem. Lehet csak testileg vágyom rá, nem tudom. Most már elvileg soha többé nem látom, de nagyon hiányzik.

á ez sokkal bonyolultabb annál. Házasodni készül...igaziból nem lenne erőm véget vetni a kapcsolatomnak, őt is szeretem.