Gyengít a kapcsolat, de szeretem, mit tegyek?

A barátommal 2 és fél éve vagyok együtt.

Nagyon szeretem, számtalanszor akartam szakítani, de nem tudtam. A szakítás felmerülésének oka a következő:

Mostmár csak árnyéka vagyok annak, aki voltam. 15 éves voltam, amikor összejöttem vele, és úgy érzem, ez a kapcsolat túl sok volt nekem. Hiába szeretem a barátomat, egyszerűen nem tudok önmagam lenni mellette. Magamra kényszerítettem egy szerepet, hogy megfeleljek neki, másoknak, mindenkinek. Nem találom önmagamat, úgy érzem, mielőtt összejöttem vele, sokkal jobban szerettek az emberek, több barátom volt, én is jobban szerettem magamat. Mióta a barátommal vagyok, egy pánikbeteg, letört, önbizalomhiányos lány vagyok, aki egyedül érzi magát, és napról napra "túlél". Szakítani nem tudok, mert Ő az egyik legfontosabb ember az életemben. Nem látom a kiútat, rombol a kapcsolat, de közben meg minden rendben...

Volt valaki így? Mi lehet a megoldás? Úgy érzem, erre mondják azt, hogy ne vágjunk túl hamar egy kapcsolatba. Most 19 vagyok. Akkor vagyok a legboldogabb, ha a barátom nyaral, vagy távol van. Akkor önmagam lehetek, és nem kell ezeken agyalnom.